Mi a legegyszerűbb, fenntartható és jó eséllyel a leghatékonyabb módja a klímaváltozás elleni harcnak? A faültetés. 1 billió fa ültetése.

Tom Crowther klímakutató a svájci ETH Zurich Egyetemen négy évvel ezelőtt felfedezte, hogy jelenleg körülbelül 3 billió fa él a Földön – sokkal több, mint a NASA által előzetesen taksált 400 milliárd. Kutatókból álló csapata kiszámolta, hogy nagyjából 1,2 billió fának lenne még hely a bolygón – ez pedig irdatlan mértékben elősegítené a légkörben lévő szén-dioxid megkötését, ami az éghajlatváltozás legfőbb okozója.

„Az a szén-dioxid mennyiség, amit 1,2 billió fa ültetésével és felnevelésével megköthetnénk, lényegesen több, mint a második leghatékonyabb megoldás mérőszámai.” – mondta Crowther a CNN-nek.

A kutatás eredményeinek a Science magazinban való publikálása előtti ellenőrzése zajlik, ezért pontos számadatokkal nem szolgálhat, de felhívja figyelmünket a Project Dawn – egy non-profit szervezet, amely a légkörből kivont CO2 mennyisége alapján rangsorolja az egyes környezetvédelmi programokat – első helyen lévő listázottjára, ami a hűtőkben és a légkondicionálókban található HFC gázok kivonását célozza meg. További infók: https://www.drawdown.org/solutions/materials/refrigerant-management. Ilyen módon 90 milliárd tonnányi szén-dioxidot lehetne eltüntetni a légkörből. Crowther azt állítja, 1,2 billió fával ennél „sokkal magasabb” számok érhetők el.

A miheztartás végett, a globális szén-dioxid kibocsátás évi 37 milliárd tonna.

Kirgizisztán hegyvidéki részeit nagy mértékben érintették az erdőirtások

Sikerülhet?

Habár a hely adott, tényleg praktikus lehet egy billió fát ültetnünk?

Egy fiatalok által vezetett szervezet, a Plant for the Planet (PftP) úgy gondolja, hogy igen. „Billió Fa” programjuk éppen erre törekszik.

Az ENSZ által 2006-ban életre hívott „Billió Fa” kampány, mely később a PftP-hez került, Crowther tanulmányának hatására megnövelték a kitűzött ültetési célokat. A szervezet eddig közel 15 milliárd fát ültetett különböző kormányok, többek közt India segítségével, amely ország egyedül 2 milliárd fa ültetését segítette elő.

„Úgy gondolom a kitűzött cél elérhető,” mondja a PftP elnöke (chairman) Sagar Aryal. „A pénz nem hiszem, hogy akadályt jelenthetne – talán a kormányok önmagukban nem tudnak eleget tenni, de a privát szektor bevonásával megvalósíthatjuk a céljainkat.”

Kirgizisztán, a Tien San központi része felé az erdősültség is egyre javul

A megfelelő helyszín

Crowther tudományos tanácsadóként segíti a PFTP munkáját, ellátva őket fontos információval arról, hol a legcélszerűbb fákat ültetni. A csapata álltalt javasolt területek kivétel nélkül talajromlás következtében leromlott földek.

„Ezek a területek egykoron művelés alatt álltak, ami azóta megszűnt, vagy erdőirtást követően egyszerűen csak úgy hagyták őket.”

Ahhoz, hogy sikerrel tudjunk harcolni a klímaváltozás ellen, nagyon fontos, hogy a megfelelő területeket élesszük újjá. Észak-Európa egyes részein például az ültetéssel csökkentenénk a hófödte területeket, a kevesebb visszavert napfény és hő pedig éppen a felmelegedéshez járulna hozzá.

Joseph Veldman, a Texas A&M Egyetem ökológiai tudományok és menedzsment kar professzora úgy véli, az erdősítés nagyon komoly szerepet játszhat a szén-dioxid megkötésében és tárolásában, de „nem kétséges, hogy a szuper-agresszív és nem megfelelő körültekintéssel végzett faültetés hosszútávon nem jó befektetés.”

Állítása szerint egyes korábbi erdősítési kísérletek olyan füves, illetve szavannás területeket céloztak, amelyek már így is fontos szerepet játszottak a CO2 megkötésében. Az ilyen kezdeményezéseknél sokszor használnak nem őshonos fákat, mint a fenyő, vagy az eukaliptusz, melyek egyrészt nagyon gyúlékonyak, másrészt értékes nyersanyagok, mondja Veldman. Ennek eredményeként az általuk megkötött szén-dioxid könnyen visszakerülhet a légkörbe egy erdőtűz, vagy fakitermelés következtében.

Crowther teljes mértékben egyetért: „Az összes eddigi modell azt vette figyelembe, hol lehet erdősíteni, nem pedig azt, hogy hol kéne.” – mondja. „Mi nem csak az erdőkkel kalkulálunk, hanem a füves és bokros területekkel is, hogy kiderüljön, minek hova kell kerülnie.”


Gran Canaria szigetének dús fenyőerdőit minden évben megtépázza egy-két erdőtűz

Növekvő népszerűség

A faültetés nem a leggyorsabb problémamegoldási módszer. Harminc negyven évig is eltarthat, míg a szén-dioxid megkötő képesség eléri a maximumát. Az erdőirtások visszaszorítása, melyek éves szinten 15 milliárd fával rövidítik meg a bolygót, gyorsabb eredményt hozhat.

Habár az ilyen nagy volumenű faültetés komoly kihívásokba ütközhet (meghatározni, hogy ki birtokolja a kérdéses területet, valamint biztosítani a faültetéshez és neveléshez szükséges jogokat), a széleskörű erőfeszítések már elkezdődtek.

Az ausztrál kormány bejelentette, hogy 2030-ig 1 milliárd fát ültet; 100 millió hektárnyi föld visszaállításával dolgoznak a „Nagy Zöld Falon”, hogy megakadályozzák a Sahara terjedését (és megkössenek 250 millió tonna szén-dioxidot), és Kína erdőirtás-ellenes programja keretében – amely szintén „Nagy Zöld Falként” ismert – 50 milliárd fát ültetett az 1970-es évek óta. Az ENSZ által támogatott Bonn Challenge pedig 350 millió hektárnyi talajromlásnak áldozatul esett területet szeretne erdősíteni 2030-ra.

Crowther azt mondja, egykor kétségei voltak a faültetés előnyeit tekintve, de mostanra megváltozott a véleménye.

„A klímaváltozást mindenki nagyon összetett és komplikált problémaként éli meg. Úgy tűnik, mintha mindenki valaki más problémájaként tekintene rá. Egy problémára, amit majd más megold, vagy nem old meg, és senkinek sincs egy könnyen kivitelezhető megoldása a helyzetre.” – mondja.

„Szeretném elérni, hogy úgy tekintsenek erre a törekvésre, mint a könnyen kivitelezhető megoldásra. Ha az a több millió környezetvédelmi aktivista, akik az utóbbi hetekben tüntetéseket szerveztek, elkezdnének fákat ültetni, az hatalmas eredményekkel járna.”

Magányos fa Patagónia chilei részén

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük