Fújiàn tartomány titokzatos föld épületei, a tŭlóu-k

ázsia, utazás

Fújiàn tartomány Kína dél-keleti részén terül el Taiwannal éppen szemszözt. Már nagyon régóta szemezgettem a területtel, mert extra ígéretes – tulajdonképpen –  minden szempontból. Fújiàn Kína egyik leggazdagabb tartománya, amit a számottevő taiwani beruházásoknak, és kedvező tengerparti fekvésének köszönhet. Nem csak halászati és kereskedelmi, hanem mezőgazdasági szempontból is erősnek számít a tartomány, mivel híres az itt termelt tea, dohány és gyümölcs. Plusz ez az utolsó lelőhelye a dél-kínai tigrisnek! Így édesapámmal pár nap erejéig bejártuk Fújiàn déli részét október közepén.
Érdekes módon nem a főváros, Fúzhōu, hanem egy kisebb (3,5 millió..) kikötőváros Xiàmén az, ami a tartomány kapujának számít. Ezt a státuszt nem csak azért kaphatta, mert a Xiàmén Airlines az egyik legnagyobb kínai légitársaság, mely az AirFrance-szal karöltve nagy nemzetközi utakat is lebonyolít, hanem mert kellemes, tiszta, sós levegőjével, sub-trópusi klímájával, remek egyetemével és kikötőivel egy igenis fontos, ám barátságos modern kínai város.
Tehát Xiàmén. Pazar kis 3 milliós város annyi szent. Tényleg tiszta a levegő, jók az ételek (főleg tengeri herkentyűk kerülnek terítékre) és nincs eszeveszett tömeg. Hála Istennek!

Xiàmént a Ming dinasztia virágoztatta fel, és ennek köszönhetően a Qingek ideje alatt erősen rendszer ellenes város hírében járt. Olyannyira, hogy felkelést is indítottak, amit sajnos brutálisan levert az akkori hatalom, és Taiwanra száműzte a lázadókat. Nem ez az egyetlen Taiwan szigetéhez kapcsolódó történet, ugyanis ’49-ben innen szállt hajóra a Mao elől menekülő Kínai Demokratikus Párt a híveivel és tulajdonképpen Kína teljes aranytartalékával.

Három fő látnivalót emelnék ki:

A Xiàménnel szemközti kis sziget, Gŭlàng Yŭ és a kicsit távolabbi Kinmen szigete. Sajnos nekünk nem volt lehetőségünk bejárni, mert a hétvégézni kívánó kínaiak felvásárolták az összes kompjegyet, ami létezett*, de pár szóban csak illik beszéljek róla, ha már ajánlottam. A Gŭlàng Yŭ sziget tulajdonképpen a város gazdag negyede. A forgalomtól elzárt, csodás gyarmati időkből megmaradt katolikus templomokkal, szűk utcácskákkal és villákkal tarkított gránit sziget egy csodás egynapos, vagy késő délutáni program. Szuper hangulatos lehet a homokos tengerpartjaival és még szebb lehet a naplemente a sziget legmagasabb pontjáról, a Napfény-szikláról, ahogy ránézel Xiàmén vadonatúj felhőkarcolóira. A Kinmen sziget már kicsit trükkös, mert nem Kína, hanem Taiwan része. Az ’50-es évektől a ’90-es évekig bombák, és szankciók tömkelege zúdult a szigetre, de hála Istennek ez már a múlté. Xiàméntől 35 perc kompozással már át is érhetünk a szigetre, ahol egy pazar napot lehet eltölteni, mert látnivaló az van. Igazából az egész sziget egy nemzeti park, tele csodaszép templomokkal, bicikli utakkal.

!FONTOS! Csak többszöri belépésre jogosító kínai vízummal induljunk komppal, különben a szigeten ragadunk és csak jó pénzért Taiwanon keresztül menekülhetünk el onnan. Így ezzel számolni érdemes!

* Utólag kiderült, hogy a Meranti tájfun utáni helyreállítási munkák, miatt létszámkorlátozást vezettek be. Az időben csak 15000 fő léphetett a szigetre.

Kāihe Lù Fish Market
Marha jó! Az égegyadta világon minden tengerben élő állatot és még sok mást (pl. lódarazsat..) meg lehet találni. Csak kapkodja az ember a fejét. Képzelem egy ÁNTSZ ellenőr, hogy kapkodhatja, amikor a koszos jégre kivágott halak, a jeges vízben hibernált kagylók és rákok mellett ott pucolják, főzik, vagy már csomagolják az árut. Viszont nyugodtan állíthatom ez a kontinens velejárója, így csak be kell szívni a kellemes halszagú káoszt és élvezni a helyzetet.

Xiàmén University és Nánpŭtuó templom

Nekem nem szabadott volna az egyetemi kampuszba bemenni az öreg Hohai után, mert végig ilyen kérdések jártak a fejemben „Miért nem ide jöttem? Mit keresek én a Hohai-on? Hát én hülye vagyok?”. A Xiàmén University ékes példája annak, hogy a kínaiak is tudnak csodaszép kampuszt építeni, európai szintűt! Tökéletes igényességgel és ízléssel karbantartott kampusz, hatalmas tóval, padokkal, gyönyörű fákkal és szép téglaépületekkel, szépen hat az ott időt eltöltő emberekre. Tehát egy sétát mindenképpen megér.

De, ha valaki annyira nem érdeklődik az egyetem iránt, az is nagy valószínűséggel betér ide, mivel a Nánpŭtuó templom egy köpésre fekszik tőle. Ez Xiàmén leghíresebb temploma, amit a Pŭtuó Shan-ról kapta a nevét. A Pŭtuó Shan a négy kínai szent buddhista hegy közül a legkeletibb, amelynek fő istensége a részvét istennője, Guanyin. Nem meglepő hát, hogy a fő templomban, mert egy kínai templom több épületből és több szintből áll, Guanyin istennő szobra áll. Gyönyörű templom, talán a legszebb, amiben idáig voltam életemben. Maximális rend, tisztaság, szakszerű és igényes restaurálás és ami a fő, hogy nem volt tömeg! Elképesztő, hogy nem volt, és ez jellemző az egész városra!

Ám egy kis katasztrófa turizmus is volt az útban. Sajnos 2016 szeptemberében csapott le a Meranti tájfun a térségre. Hatalmas pusztítást vitt végbe a dél-ázsiai régióban, így Fújiàn-ben is. Még úgy is több tucat emberi életet követelt Kínában a szupervihar, hogy a balhé nagyját felfgota Taiwan kis szigete. Megjegyezném ott nem halt meg senki, mert az állam előre figyelmeztette a helyieket, és kötelezően bezáratott minden boltot és intézményt.  Az épületekben és az utcákban már szerencsére nem volt nyoma az egy hónappal ezelőtti tájfunnak, ám a város közterein lévő fák magukon viselték a tomboló természeti erők okozta sebeket. Valamint az autópályák leállósávjaiban még mindig ott hevernek a hatalmas kidőlt fák, és leszakadt vaskos ágak, amik elszállításra várnak.

A hakkák földjén

Fújiàn tartomány viszont az itt élő hakkák és kör alakú földházaik miatt eszméletlen desztináció. Az 56 kínai etnikumból a hakka népcsoport talán az egyik legismertebb. Nem csak a kultúrájuk miatt, hanem sok esetben ők és a kantoniak indultak el a nagyvilágba és ismertették meg velünk a kínai ételeket, szokásokat. Eredetileg a hakkák Észak-Kínából, az őket sanyargató mongolok elől, vándoroltak le a termékeny déli tájakra. Ám ez a terület nemvolt annyira biztonságos, sem befogadó, így az okosak magas, erődszerű sokszög illetve kör alakú döngölt földházakat, tŭlóu-kat építettek, hogy megvédjék családjukat és jószágaikat. Merthogy egy tŭlóu-ban egy nagy család élt. Ez kissé hihetetlenül hangzik, mert például a legnagyobb tŭlóu-ban 600-an is laktak anno. Persze az akkori családoknál nem volt ritka a 10-nél több gyerek, és ha hozzáadjuk a nagyszülőket és a nagybácsikat, akkor ripsz-ropsz betelik az a 600-as lista.
A tŭlóu-k annyira erődszerűek, hogy mindegyiknek saját kútja van (egyesekben lakásonként is vannak privát kutak), így egy esetleges támadáskor hónapokig ellehetnek a bent felhalmozott élelmiszeren és friss vízen. Valamint ablakok is csak a második emelettől indulnak, hogy az ostromot kivédhessék. A 1,5 méter vastag falak földből, kövekből, agyagból, bambuszból és rizsből készültek, amik felfele vékonyodtak.

Érdekesség
A tŭlóu-k valóban bevehetetlenek voltak, és a bent felhalmozott élelem sem könnyítette meg az ostromot, magyarán a kiéheztetés sem volt célra vezető stratégia. Ez adott alapot annak a csúfondáros szóbeszédnek, hogy a bent lakók már a falat ették – merthogy ugye rizs van benne – kínjukban, de azért sem adják meg magukat.

A belső tér még inkább lenyűgözött, mint a robusztus külső. Csodás macskakövezett, tágas, belső tér fogad, melynek közepén egy kerek kis templom van, ahol az esküvőtől a temetésen át  a mindennapi imákig minden közösségi tevékenység folyt. Ez köré, a tŭlóu méretétől függően egy vagy több belső ívet építettek, amiben kórházat, iskolát, a legnagyobb belső ívben pedig konyhát és wc-t alakítottak ki. Ma már vertikálisan osztják fel az itt élők a tŭlóu-k belsejét, mint valami önmagába visszahajló sorház. A földszinten van a konyha és a mosdó, utána a nappali és/vagy ebédlő, majd a felsőbb szinteken a lakrészek. Ebből már ki lehet találni, hogy a tŭlóu-kat még ma is lakják. Igaz mára már csak kb. 60 ember él bennük, és azok átlag életkora is nagyjából a lélekszámmal azonos.
Belül egy-egy lépcsősort két család használ. Azon lehet a fenti gyönyörű fateraszos emeleti részekre feljutni. Ami nekem még nagyon tetszett, hogy a tŭlóu-kat az akkori mérnökök ketté vágták egy erős tűzálló agyagfallal, így ha tűz ütött volna ki nem az egész tŭlóu semmisült volna meg, hanem annak csak az egyik fele. Így volt hol lakjon a hajlék nélkül maradt rokonság, míg újra fel nem húzzák a megsemmisült lakrészt.

Érdekesség
A 1960-as években az amerikaiak a térség műholdas megfigyelése közben szokatlan kerek objektumokat detektáltak az erdőkben, amikből reggelente füst szállt fel. Az akkori általános nukleáris para pedig megkövetelte, hogy a térségbe kémeket küldjenek, hogy felderítsék a komcsik eltitkolt erőműveit… Na persze.

Tŭlóu-kat a Lóngyán – Yŏngdìng – Nánjìng háromszögben találunk, ami Xiàméntől két óra autózásra fekszik. Több utazási iroda is kínál programot (discoverfujian.com, amazingfujian-toluo.com), de a buszos tömegközlekedés is kifejezetten jó a térségben. Így csak rajtunk áll mikor indulunk!


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.