A legkedvesebb túraútvonal – Fruska Gora

egynapos, európa, háttérsztori, túra, utazás

Túrázzunk a Vajdaságban!

Ok, teljesen megértem, ha a Vajdaság hallatán nem a túrázás jut az eszünkbe. Nekem is hamarabb ugrik be a burek, meg a barack pálinka a sok egyéb más mellett.  Sokan vagyunk ezzel így, pedig a Vajdaság ékszerének becézett Fruska Gorát nem szabad leírni!

Először kerüljünk képbe ezzel a méltatlanul elfeledett kedves kis középhegységgel. Mikor e térség még a Magyar Királyság fennhatósága alá tartozott Álmos-hegynek vagy Tarcal-hegynek hívták, ám már az akkori térképeken is sokszor csak a Fruska Gora volt olvasható. A Fruska Gora név eredete egy régen itt élő népcsoport a frígek nevéből formálódott, és betonozódott be a szerb és horvát lakosság tulajdonnevei közé.

A Nyugat-Kelet irányultságú, nagyjából Mecsek méretű hegy legmagasabb pontja a Vörös-bérc, szerbül Crevni Čot (539 m). A Fruska Gora éghajlattani, és hidrológiai adottságainak köszönhetően kiválóan alkalmas  szőlőtermesztésre és ebből kifolyólag bortermelésre. Olyannyira, hogy a kora középkori Magyarország legjobb és leghíresebb borát, a szerémit, a Fruska Gora déli lejtőinek hűvös pincéiben már az 1200-as évektől nagy boldogságok közepette fogyasztották.

Érdekesség: Magyarország déli városaihoz (Pécs, Mohács, Szeged) a Fruska Gora sokkal közelebb van, mint a Budai-hegyek. A Szegedről a szerb autópályán 1,5 óra alatt Újvidéken találjuk magunk.

Újvidékről indulva, 45 perc autókázással később, már nagy reményeket táplálva ficánkolhatunk az ülésben, mert már az autóút is különleges: ketté válik. Egy jó 6 km hosszúságú szakaszon az út úgy ágazik el mint a középen felnyílt cipzár. Nagyon érdekes, és meglepő fordulat ez, és ott van még a táj. Mert a táj lehengerlő, és kellően vad. Persze a szó nemesebbik értelmében. Se nem túlfejlesztett, se nem elhanyagolt. Amolyan „Jó lesz, ez itt Szerbia nem az EU!” felkiáltás érződik a levegőben. Pont ez a bája a helynek!

 

Az ütött kopott utak mellett sok pad, sütőgető hely és tisztás fekszik, amit a helyiek ki is használnak, mikor kimenekülnek az újvidéki panelek lehúzó világából. Mondhatnánk, ez a vajdasági Normafa.. Van is ebben valami, mert nem csak pihenni, hanem biciklizni és futni is kijárnak az újvidékiek. Akár bicajjal, akár bakancsban járjuk a fruska gorai erdőt, nem lehet nem észre venni a szivecskés túrajelzések tömkelegét, ami az évente megrendezett Fruska Gora Maraton hivatalos jele. (leghosszabb táv 102 km) Európában egyedülálló az, hogy ilyen hosszúságban a megszokottól teljesen eltérő jelrendszert használnak az erdőben való tájékozódáshoz, és milyen jól teszik!

Nem kell rózsaszín ködben úszni ahhoz, hogy a járókelőt ne lengje körbe egy megmagyarázhatatlan hangulat, mikor a napsütötte erdőben szivecskés fák között jár.

Ha túrát meguntuk vagy elfáradtunk – amire van esély, hiszen a utak nincsenek a legjobban kitaposva – a Fruska Gora déli lejtőin a több tucat ortodox kolostor és megannyi pincészet várja a látogatót, hogy felüdüljük.

 

Legfontosabb látnivalók:

  • Krusedol Monostor
  • Velika Remeta Monostor
  • Jazak Kolostor
  • TV torony (megviselte a háború, de pont ez a bája)
  • Ledinacko Jezero (Jeges-tó)
  • Dumbovacki-vízesés

Hajrá, irány a Vajdaság!

 

Kedvcsinálónak pedig itt van pár kép Újvidékről és a Péterváradi erődről, merthogy az épített környezet is tartogat programot. Igaz nem sokat, de egy délutánt megér a város!

Újvidék főtere, a Szabadság tér

Kilátás a Péterváradi erődből

Ez pedig a kedvencem. És a palacsinta is

 


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.