Togean-szigetek – Indonézia rejtett gyöngyszeme Sulawesi eldugott szegletében

ázsia, búvárkodás, indonézia, utazás

Pont egy éve már, hogy 32 napot töltöttem Indonézia elfeledett részein és mivel kolléganőm, Fanny épp elvonult a világ elől szeretett távol-keleti országomba, úgy éreztem itt az idő folytatni az indonéz kalandokat. A Pápua Új-Guineán kezdődő közel 2 hónapos utazásról már év elején beszámoltam több posztban is: kezdve az első sokkhatástól, a meseszép tengerparti részen át, a paradicsom felfedezésén keresztül egészen Sulawesi szigetének északi részéig motorozással és búvárkodással.

12 óra egy hajón, komolyan?

Ha épp belelapoztok az utolsó bejegyzésbe, egy 12 órás kompozásnál hagytam abba, amit még túl kellett élni a Togean-szigetekig, ám mielőtt még folytatnám egy horror kompozással, sajnos ilyen izgalmakkal nem fogok szolgálni. A majd fél napos út amilyen rosszul hangzik, olyan jól telt el, pedig ez nem minden indonéz kompjáratra igaz, sőt. A sokszor túlzsúfolt hajók általában több órás késésekkel indulnak, helyet jó esetben egy hangoskodó indonéz család mellett találsz csak magadnak, ahol persze a legtöbb éjszakai járat esetében esélyed sincs alvásra a folyamatos evés/hányás és bömbölő helyi partizenék miatt. Na ennek totál az ellenkezője történt a Togean-szigetek felé tartó, menetrend szerinti járaton: percre pontos indulással és zsebünkben az első osztályú jeggyel remek érzés volt kifutni a csillagos ég alatt Gorontalo piszkos kis kikötőjéből. A fedélzeten aztán lengedezett a hűvös trópusi szél, pár hátizsákos cimborával pedig könnyed sörök mellett beszéltük át az élet nagy kérdéseit. Akár kint is lehetett volna aludni a szabad ég alatt, de a plusz 500 Ft-ért vásárolt extra jeggyel egy légkondis szobában, vastag matracokon töltöttük inkább az éjszakát amely tényleg mindent felülmúlóan jól telt. A napfelkelte pedig egyenesen parádés volt: a Togean-szigetek sziluettje, ugrándozó delfinek, és egy ló, amelyik fogalmam sincs, hogy mit keresett a raktérben a kocsik és motorok között.

Hol vagyunk és mit lehet itt csinálni?

Az érkezés tehát pazarul sikerült, de hol is vagyunk igazából? A Togean-szigetek Sulawesi, más néven Celebesz szigetének felső karéjában, a Tomini-öbölben fekszenek. A pontosan 56 db kisebb-nagyobb tagból álló szigetcsoport vulkanikus tevékenység által keletkezett, és egy-két szigeten a mai napig működnek aktív vulkánok, például Una-Unán a Colo vulkán amely legutóbb 1983-ban tört ki elpusztítva a szigeten található három település nagy részét. És hogy mit lehet itt csinálni ha véletlenül erre téved az ember? Elég sok mindent, úgy hogy menjünk végig sorba a TOP 5-ös listán!

1. Jelly Fish Lake

Togean főszigetének északi csücskében egy apró öbölben fekszik az Indonézia híres Jelly Fish Lake, vagyis egy medúzák által lakott édesvízi tó. Először egészen félelmetes volt belemenni a több száz rózsaszín szörnyecskével teli tóba, de aztán már alig akartunk kijönni. Szürreális a kis medúzák között úszkálni, akik szerencsére nem csípnek és óvatosan még meg is lehet őket simogatni.

 2. Lakatlan szigetek, kietlen strandok

Itt aztán hírből se hallani a Balin és Jáva egy részén található turistacsoportokról, ellenben az a néhány erre járó és kitartó turista csodálatos öblöket, meseszép (de tényleg) strandokat és teljesen lakatlan szigeteket talál néhány perc hajóútra a főszigetektől. Csak győzzük az összeset végignézni!

3. Víz alatti csoda!

Búvárkodjunk és sznorkelezzünk amíg csak bírjuk, hiszen a Togean-szigetek egy igazi édenkertet rejteget a víz alatt! A brutális kiterjedésű korallmezők és gyakorlatilag az összes erre felé létező halfaj mellett teknősök és néha még szirticápák társaságában is lehet merülni, Una-Una pedig környékén pedig igazi nagy dögöket is láthatunk. A szabad tüdős merülés kipróbálására is tökéletes a hely, a már-már botrányosan tiszta víz mellett alig vannak áramlatok így bátran lehet akár 15-20 méterre merülni, közben pedig szigonyhalász módjára megfogni az aznapi vacsorát 😉

4. Una-Una

A fentebb már emlegetett Una-Una szerencsére átvészelte az 1983-as kitörést, lassan visszatért az élet a szigetre és néhány éve már igazi búvárparadicsomként várja az idelátogatókat. Már az odaútért megéri, a gyorshajók helyett a helyi járatot kell választani, persze csak ha 5 órát kibírsz egy baromi hangos hajó tetején, kémlelve a bámulatos és végtelen tengert. A merüléshez pedig egy jó ajánlat: http://www.sanctumdiveindonesia.com/.

5. Csak hajózni és járni a kis szigeteket

Nézzünk be világ végi kis falvakba, dumálgassunk a helyi kis srácokkal, együnk frissen sült tonhalat és igyunk egy jó kókuszdiót. Élvezzük ki, hogy itt tényleg elbújhatunk a világ elől 🙂

Folytatás hamarosan egy 1 hetes motortúrával, de addig is nézz bele mi minden más történt tavaly ősszel Indonéziában!


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.