Herkulesfürdő – Hogyan lett szellemváros az egykori arisztokrata üdülőközpontból?

hasznos, háttérsztori, utazás

Erdély legdélnyugatibb csücskének felfedezését az első napon az Al-Duna vidékével kezdtük, ha lemaradtál volna a posztról, gyorsan olvasd el mielőtt továbbmész!

A varázslatos Cserna-völgy

A Csernai-havasok (más néven Cserna-hegység) és Mehádiai-hegység közé beékelődő Cserna-völgye egy elfeledett, de mégis egészen káprázatos része a Déli-Kárpátok vonulatának. A völgyben folyó Cserna gyakorlatilag nagyobb kanyarok nélkül, szinte egyenesen folyik át a völgyön, köszönhetően annak, hogy a két hegység közötti geológiai törésvonalban alakult ki a folyómeder.
Összegyűjtve a közeli Godján-hegység csapadékát és hóolvadékot, a Cserna (jelentése: fekete) egy igazán vadregényes vidéken, több száz méteres mészkőhegyek között folyik egész Orsováig, ahol 84 km-es útja végén belefolyik a Duna folyamába.

Herkulesfürdő – a dicső múlt

A fent említett geológiai törésvonalnak köszönhetően már a rómaiak felfedezték a Herkulesfürdő környékén felszínre bukó, 45-60 C fok közötti forró vizes forrásokat. Az első fürdőket tehát ők építették, és hamar birodalom szerte híre ment a környéknek, hiszen Traianus császár is járt erre felé a legendák szerint. A római időkből ered a település neve is, hiszen Herkules a meleg vizű források szentje volt az akkori időkben. Emlékét őrzi a régi városrész főterén 1847-ben állított, ágyúgolyó vasból öntött Herkules szobor is. Az előző cikkben említett 1850-as évek nemcsak a Duna szabályozásának kezdetét, hanem azt is jelzi, amikor az Osztrák-Magyar Monarchia béli arisztokrácia felfedezte magának Herkulesfürdőt. Ugyan már 1817-től álltak is kisebb fürdők a Cserna szabályozása, illetve a közút megépítése után, az 1848/49-es szabadságharc után európai jelentőségű gyógyfürdő komplexum épült.

A nagyúri közönségnek  sorra nyitották meg azokat a minden igényt kielégítő fürdőket, pavilonokat, palotákat, szállodákat, amelyek nagy része a mai napig is jobb sorsa érdemesülve ott áll. 1896. szeptember 27-én jelentős diplomáciai találkozónak adott helyet a város: a Vaskapu-csatorna átadásakor itt találkozott a Monarchia, Románia és Szerbia uralkodója. A Monarchia egyik leghíresebb fürdőhelyén több alkalommal megfordult I. Ferenc József császár (először 1852-ben, mikor is kijelentette, hogy a „Cserna völgyében van a földrész legszebb üdülőhelye”) és Erzsébet királyné is többször időzött itt. A királynő szívesen sétálgatott a környéken, róla nevezték el az egyik szép kilátó-pontot, az Erzsébet-csúcsot. Ebben az időben a monarchia ékessége volt az üdülőhely.

Perei Árpád honlapjáról

Herkulesfürdő – a dicstelen jelen

Az I. világháború és Trianon után Herkulesfürdő sorsa megvolt pecsételve, hiszen a Romániához csatolt üdülőváros amúgy is kis számú magyar és osztrák lakossága magára hagyta szállodáik, fürdőik, üdülőik és villáik nagy részét. A szövevényes tulajdonjogi viták, a román állam nemtörődömsége, a helyi korrupt szervek hozzáállása és természetesen a pénzhiány mind arra mutattak előre, hogy Herkulesfürdő történelmi központja pusztulásra volt ítélve. A fürdőkultúrában kevésbe erős helyiek inkább 2 km-rel délebbre egy teljesen új, szocreál jegyeket magán hordozó üdülőközpontot építettek, több 10 emeletes szállodákkal, szakszervezeti üdülőkkel és a Románia szerte megszokott 4-5 emeletes panelokkal. A patinás központi rész legszebb épületei az elmúlt 100 évben borzalmas pusztuláson mentek keresztül, üde színfolt talán az egykori kaszinó és az előtte fekvő főtér rendbehozatala, illetve az egy több tatarozás előtt álló épület látványa.

A turizmusé a jövő?

Természetesen a helyiek is érzik, hogy Herkulesfürdőben van azért turisztikai potenciál, hiszen a gyógyvíz ugyanúgy tör fel rendületlenül, a hegyek meseszépek, a klíma igazi mediterrán, tehát minden adott lenne, hogy a nagyjából 6000 fős városka vígan megéljen a turizmusból. A központban sétálgatva azonban az volt az érzésünk, hogy a román turistáknak igazából a mostani állapotok is tökéletesen megfelelnek: a felső tízezer elmegy a négycsillagos szállodák egyikébe ahol privát fürdők vannak, a többiek pedig olcsóbb panziókban húzzák meg magukat, fürdéshez pedig a város egyetlen (!) publikus és ingyenes fürdőjét, a Cserna-folyó partján ad-hoc kiépült két db, 3×5 méteres szabadtéri medencét használják. Senkit se zavar az iszonyatos szemét, a több száz kóbor kutya, a 3-4 db helyi étterem silány kajái, illetve a közterek általános balkáni állapota. Amíg folyik a csapolt Ursus, olcsó a mics, meg lehet mutatni a használt német Audit a főtéren és lüktet a román popzene, nincs miért rendbe hozni a Cserna-völgy ékszerdobozát, a régi fényében talán már soha nem tündöklő Herkulesfürdőt.


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük