A Disney legújabb élőszereplős filmje, a Mulán, egy olyan kínai tájon veszi kezdetét, ahol a hatalmas zöld rizsföldek között bizarr, kerek alakú házak, állnak. Az egészben a legszebb, hogy ezek az erőd szerű épületek valóban léteznek, ám a filmmel ellentétben, nem tradicionális kínai épületek. Egy etnikai csoport szimbólumai: a hakka nép tulou házai.

Tianluokeng tulou, beceneve: a leves és négy tál

Vagyis, nyugodtan állíthatjuk, hogy a film szerint Mulán egy hakka származású harcosnő. De kik azok a hakkák, és hogyan kapcsolódnak Kínához?

Népcsoport vagy dialektus?

Az 56 kínai etnikumból a hakka népcsoport talán az egyik legismertebb, még ha nem is tudtunk róla. Nem csak a kultúrájuk és építészetük miatt, hanem ők voltak azok a kalandvágyó „kínaiak” – a kantonézek mellett – akik Kínából emigrálva, bejárták a fél világot. Ők hozták létre az első kínai negyedeket és megismertették a kínai ételek és kultúrát a világgal.

Számos antropológiai és nyelvészeti bizonyíték azonban arra utal, hogy a döntően Dél-kínai Fujian tartományban élő hakkák a han kínai népcsoport egyik ága. Az eredetileg az Észak-Kínából háborúk, éhínség vagy egyéb gondok elől elvándoroló népcsoportot, a helyiek hakka-nak hívták. A hakka szó „vendéget”, „vendég családot” jelent, utalva, hogy a hosszú vándorúton lévő népcsoport eredetéről nem sokat tudtak. A hakkák vándorlásuk során Kína számos tájegységén haladtak keresztül, sok rokon néppel éltek együtt. Ennek köszönhető, hogy a hakka konyha egyfajta fúziója a kínai konyhaművészetnek. Ma is sok szárított hús és aszalvány kerül a hakka asztalra, utalva a hajdani utazó életmódra.

Lakótelep a rizsföldek közt

Hakka tulou: közösségi tér és védelem

A vándorút a termékeny Fujian tartományban ért véget. Ám az új otthon továbbra sem volt biztonságos – vagy a helyiek nem voltak elég befogadó – így a hakkák erődszerű földházakat, tulou-kat kezdtek építeni. Minden tulou-t egy klán, azaz egy nagy család épített, amiket sokszor csoportokba szerveztek a hatékonyabb védelem érdekében. A legnagyobb tulou-kban akár 600 ember is elfért jószágostul, takarmánnyal együtt.

Igazi várak voltak: az ablakok a második emelettől indultak és mindegyik tulou-nak saját kútja volt. Egy esetleges támadáskor a hakkák hetekig biztonságban lehettek a bent felhalmozott élelmiszeren és a friss vízen. A 1,5 méter vastag döngölt föld falakat kövekkel és agyaggal erősítették, melyeket félbe hasított bambusszal és rizs szénával tettek rugalmassá. Sok esetben a rizs főzése során a vízbe kioldott keményítős vizet használták a kötőanyag kikeveréséhez.

Ez adott alapot annak a csúfondáros szóbeszédnek, hogy ostromok során a hakkák Azért bírják olyan sokáig mert már a falat eszik!”

Személyes benyomás

Izgalmas volt megnézni a Mulán trailerét, mert újra átélhettem a fujiani utamat.

Engem a belső tér még inkább lenyűgözött, mint a robusztus külső. Csodás macskakövezett, tágas, belső tér fogadott, melynek közepén egy kerek kis templom volt, ahol az esküvőtől a temetésen át  a mindennapi imákig minden közösségi tevékenység folyt. Ez köré, a tulou méretétől függően, egy vagy több belső ívet építettek, amiben kórházat, iskolát, a legnagyobb belső ívben pedig konyhákat és wc-t alakítottak ki. Ma már vertikálisan osztják fel az itt élők a tulou-k belsejét, mint valami önmagába visszahajló sorházat. A földszinten van a konyha és a mosdó, utána a nappali és/vagy ebédlő, majd a felsőbb szinteken a lakrészek. Ebből már ki lehet találni, hogy a tulou-kat még ma is lakják. Igaz mára már kevesebb, mint 100 ember él bennük, és azok átlag életkora is nagyjából a lélekszámmal azonos.

A legnagyobb megmaradt tulou, a Chengqilou

Mérnöki fortélyok a hakkáknál

Belül egy-egy lépcsősort két család használ. Azon lehet a fenti, gyönyörű fateraszos emeleti részekre feljutni. Ami számomra kiemelten érdekes volt, hogy a hakka tulou-kat az akkori mérnökök ketté vágták egy erős tűzálló agyagfallal. Így ha tűz ütött volna ki nem az egész tulou semmisült volna meg, hanem annak csak az egyik fele. E mérnöki fortélynak köszönhetően volt hol lakjon a hajlék nélkül maradt rokonság, míg újra fel nem építették a megsemmisült lakrészt.

Érdekesség
A 1960-as években az amerikaiak a térség műholdas megfigyelése közben szokatlan kerek objektumokat detektáltak a Dél-kínai erdőkben, amikből reggelente füst szállt fel. Az akkori általános nukleáris hadviseléstől való félelem megkövetelte, hogy a térségbe amerikai kémeket küldjenek, hogy felderítsék a komcsik eltitkolt erőműveit… Na persze.

Hol találom Mulán tulou-it?

Tulou-kat a Lóngyán – Yŏngdìng – Nánjìng háromszögben találunk, ami Xiàméntől két óra autózásra fekszik. Több utazási iroda is kínál programot (discoverfujian.com, amazingfujian-toluo.com), de a buszos tömegközlekedés is kifejezetten jó a térségben. Így csak rajtunk áll mikor indulunk!

Gyere velünk utazni a világ körül instagramon, és kövess minket Facebookon is napi hírekért és előadásokért, utazás és fenntarthatóság témában!

Disney Mulán-para

A Disney élőszereplős Mulán filmje körül egyre nagyobb botrány van, ugyanis kiderült, hogy az ujgur „átnevelő táborokat” üzemeltető kormányszervnek is köszönetet mondtak a stáblistán. Szerencsére az ujgur elnyomásról is készült egy átfogó riportunk, ami A Földgömb magazin 2020 májusi számát is megjárt. Kattints tovább, ha érdekel, milyen az élet Ujgurisztánban, a kínai kommunizmus árnyékában!

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük