Cikkünk szerzője Almádi Róbert, akinek nagy szerelme az evezés. Nyolc éve vezette az első vízitúráját, 2017-ben pedig a Magyar Természetbarát Szövetség vízitúra-vezető tanfolyamán szerzett szakirányú végzettséget. Vízitúrás kalandjait a Folyamász kapitány instagram oldalon láthatjátok, most pedig irány a Három folyó vízitúra!
Három folyó jelvényszerző vízitúra-mozgalom
A gyalogos túrázók körében reneszánszát éli az Országos Kéktúra, melynek teljesítésekor az igazolófüzetben meghatározott útvonalon haladunk végig, és közben pecsételünk az ellenőrző pontokon.
Hogy miért a kéktúrával indítok egy vízitúrás cikket? Azért, mert korábban nemcsak a gyalogos turizmusban volt jellemző a túraútvonalakon történő vándorlás, hanem a vízen is. Igen, valóban furcsa, hogy pont a vízi turizmusban került háttérbe az útvonalkövető túrázás, hiszen nehéz nem arra menni, amerre a folyó folyik, gondolhatnánk.
Viszont a vízitúra-útvonalak az esetek nagy többségében több, egymással összeköttetésben lévő folyók, folyószakaszok megismerésére ösztönöznek, kínálnak lehetőséget. Elsőre talán mindenkinek a Vízi Nagy Kör ugrik be, amelynek noha nem lehet elérni az igazolófüzetét, útvonalvázlatát, az evezős társadalomban mégis elérhető néhány élménybeszámoló, tudtommal ez a legfrissebb.
Mi szintén egy elfeledett, ám még teljesíthető vízitúra-útvonalat jártunk be. Kora ősszel a Csongrád Megyei Természetjáró Szövetségben a kezembe került a Három folyó (Körös-Tisza-Maros) jelvényszerző vízitúra-mozgalom szinte már turistatörténeti dokumentumnak számító igazolófüzete és a teljesítés elismeréseként szerezhető kitűző, valamint a szintén kordokumentumnak számító zászlócska is, melyből már csak néhány darab van, mi is csak érdekességként közöljük.
A Három folyó vízitúráról a Magyar Természetjáró Szövetség , valamint a Crocus TK oldalán is találhatunk leírást. A kitűzőt megcsodálhattuk, az átdolgozás alatt álló igazolófüzet korábbi példányaiból kaphattunk fejenként egyet, így semmi sem tartott vissza a túra tervezésétől, és későbbi teljesítésétől. A vándortúrákon szokás egy-egy képet is beragasztani a pecsétek mellé. Mi most az adott szakasz legkedvesebb pillanatát megörökítő fotót illesztettük be, méginkább élővé varázsolva patinás útikalauzunkat.
Tervezés
A Három folyó vízitúra első szakasza a Körösön Szarvastól Csongrádig, a második a Tiszán Csongrádtól Szegedig, a harmadik pedig a Maroson Makótól Szegedig vezet, összesen 145 folyamkilométer hosszan. A Tiszán és a Maroson teljesítendő részeket már ismerjük, szeretjük, ám a túraútvonalban található Körös-szakaszon még nem jártunk, valamint egyben, vándortúrán sem teljesítettük még ezt a távot. Gyors számolás után megállapítottuk, hogy ha egyben nem is, de két részletben (Körös-Tisza 4 nap alatt, valamint a Maros 1 nap alatt) sikerülni fog. És így végre összehozhatnánk négy nap vándortúrát, sátrazással, szalonnasütéssel, nagy beszélgetésekkel – mondtam a két kenus társamnak a telefonban szeptemberben. Aztán meg személyesen is.
Meglett az eredménye, október második felében már hárman gondolkodtunk a kaján, a napi távokon és a hajóbeosztáson. Igen, a hajóbeosztáson, mivel az I-II. szakaszra (Körös-Tisza)
terveztük a vándortúrát, de tudtuk, hogy az ősznek már a hidegebb időszakában fogunk útra kelni. Négy napra való élelmet, folyadékot, meleg cuccot, gázfőzőt, sátrat, és magunkat nem akartuk egy kenuba belepréselni, így egy keskenyebb túrakenuval, és egy Gumotex Twist felfújható kajakkal vágtunk neki 2022.október 29-én hajnalban Szarvasnak.
Az első szakasz: Körös
Szarvas – Csongrád (60 km)
Miközben az autóban ültünk, gondolkodtam el azon, hogy a Körösön utoljára szintén hűvösebb időben, csak kicsit feljebb, a Fehér-Körösön eveztünk. Jó volt erre visszagondolni, no meg az előttünk álló kalandra is, hogy most nem egy rövid, intenzív kenuzás, hanem egy kicsit hosszabb, vándortúra elé nézünk.
Noha az igazolófüzet Szarvas Rakodót jelöli meg az indulás helyeként, mi inkább a holtágról indultunk: távolságban szinte ugyanannyi, ha nem több, és így ezt a vizet is megismerhettük.
A kvázi kényelmes bekötést követően szép, csendes nézelődés vette kezdetét az evezés közben, míg a holtág felső végéhez nem értünk.
Nagyot kellett emelni a holtág és a Körösre vezető csatorna között, de a fehér kapu nyitva van, és noha elsőre nem úgy tűnik, de átfért a kenu a kapu oszlopai között. A töltés túloldalán viszonylag könnyű bekötést követően a csatornán pár száz méter megtétele után a Hármas-Körösön találtuk magunkat, ahol már fel is sejlett a békésszentandrási duzzasztó sziluettje.
A duzzasztóművet a táblázásnak megfelelően a jobb oldali ágban közelítettük meg. Az átemelés itt is nagy távot jelent, az épület falán látaható információ szerint csak meghatározott időpontokban van lehetőség a zsilipelésre, egyébként marad az átemelés. Ekkor kicsit irigyeltük Gábort, aki csak úgy felkapta a Gumotex hajóját a feje fölé, és légies könnyedséggel indult vele a duzzasztómű alatti bekötéshez.
Hajózsilip üzemrendje
Reggel: 8:00 – 9:00 óra között
Délután: 16:00 – 18:00 óra között
Az átemelés után
A Körösön egy darabig nem érezni a duzzasztást, végre van egy kis sodrása, és annak ellenére, hogy szabályzott folyószakaszon evezünk, szép -noha jó magas- partok között vezet az utunk. Csendben, az őszben gyönyörködve telik a délutánunk, amit a táborhely keresése szakít meg. A nomád vándortúrák egyik fontos kérdése, hogy hol töltjük az éjszakát.
Természetesen előzetes terveket készítettünk, de azt, hogy pontosan melyik részen találunk kikötésre alkalmas partot, azt már csak ott helyben dőlt el. A hajók kipakolása és a sátorállítás után következhet a vacsora elkészítése. Andris, a hajószakácsunk egy diszkoszt is hozott magával, amiben napokon keresztül kiváló ételeket készített nekünk. Ez egy vasból készült kerek edény, amelyben sült hús (első nap estig még bírta a hűtőtáskában, pont kiolvadt, mire kikötöttünk) zöldségágyon, a későbbi napon pedig a hosszabb ideig eltartható alapanyagokból (krumpli, hagyma, paprika, paradicsom, kolbász) kaptunk először rakott krumplit, aztán lecsót.
Figyeljünk az ivóvízre!
Az étel mellett nagyon fontos megemlíteni az ivóvizet is. Akár gazdaboltos műanyag kannákban, akár túraboltokban kapható víztartályban, de legalább 5 liter/fő mennyiségű vízzel célszerű elindulni, (ez nyáron természetesen több lehet) és a tervezésnél tájékozódni kell a vízvételi lehetőségekről. Mi Szarvason mind a négy napra feltöltöttük a készleteinket, és egészen Kunszentmártonig nem is láttunk utánpótlási lehetőséget.
Másnap a reggeli kávét követően elcsomagoltuk a kissé még nedves sátrainkat, és délelőtt 9 óra körül indultunk tovább a Körösön Csongrád irányába. Az indulást követően tovább folytatódott a csodás, egyre inkább megelevenedő élővilágban bővelkedő ősz a Körösön: kacsák, hattyúk népesítették be a gyönyörű folyószakaszt.
Úgy elfeledkeztünk benne, hogy csak Kunszentmártonra érkezéskor tudatosult bennünk: ebédidő van. Október végén üresen találtuk a szabadstrandot, megörültünk a könnyű és kényelmes kikötési lehetőségnek. A tegnap esti vacsora maradékát Gábor megmelegítette, amíg mi Andrissal felderítettük a várost: a szabadstrandtól kb. 8-10 percnyi sétára található szupermarket és cukrászda.
Az alföldi Szuez
A kiadós ebéd után a bökényi duzzasztót céloztuk meg. Mivel a túránk során pont ezen a napont volt az óraátállítás, ezért gyorsítanunk kellett tempónkon. A volt duzzasztót éppen naplemente előtt értük el. Átemelni nem kell, mivel az erőmű, nincs már itt, szintkülönbség nincs, pusztán átfolyik rajta a víz. A valamikori zsilipkamrában evezve a magasabb vízállás nyomait, egy elrohadt létrát, és a zsilipkapuk maradványait láttuk magunk körül.
Az áthaladás után tudtuk, hogy Körös-torokhoz közel járunk, de a fejlámpákat előkészítettük, mert nagy iramban kezdett sötétedni. Csongrád kikötőjének fényeit hatalmas örömmel fogadtuk a délután öt órakor az éjjeli sötétségben. A kikötést, sátrazást követően közösen álltunk neki a rakott krumpli elkészítésének.
Második szakasz: Tisza
Csongrád – Szeged (59 km).
Másnap a ködös reggelben lassan készülődtünk, jó volt a napi távot, tervet a forró tea, kávé mellett átbeszélni, aztán, mivel nem száradtak a sátrak, valamennyire letöröltük egy gyorsan száradó törölközővel, és elpakoltuk. Ősszel már csak a nyilvános wc-t tudtuk használni, de a szezon idején a parton kávézó, lángosos, étterem is várja a nyaralókat a Körös-torokban. Bolt csak a töltésen túl, a városban található.
Kissé fáradtan, ám boldogan kezdtük meg utunkat a Tiszán: a túra első szakaszát, a Köröst már sikeresen teljesítettük és már a másodikat kezdjük! Valamint: nem lesz több átemelés!
A csongrádi hidak alatt vezetett utunk, aztán egyre több homokpad mellett haladtunk el. Meg kell jegyezni, a Köröshöz képest könnyebben találtunk kényelmes kikötési lehetőségeket a Tisza ezen szakaszán. A Szegvár magasságában található éles kanyarban kialakult homokpadon ebédeltünk. Jó kikötési pont, viszont kedvelt horgászhely is egyben, igyekeztünk minél kevésbé zavarni őket, bár a kotyogó jellegzetes hangjára és a kávé illatára felkapták a fejüket.
Mindszent és az éjszakai vízi teljesítménytúra
Nagy lendülettel indultunk tovább, hamarosan Mindszentre érkeztünk. A település megközelítésekor figyeljünk a komp közlekedésére! A strandon érdemes kikötni, és a kompátkelőhöz visszasétálva Alföldi Kéktúa bélyegzővel pecsételhetünk az igazolófüzetünkbe. A Mindszenti strand kapcsán egy vízitúrás érdekességre hívnám fel a figyelmet: innen indul Magyarország egyetlen éjszakai vízi teljesítménytúrája, az Ember a gáton. Innen már gyorsan elértük az “Ányási-kanyart,” ahol egy hatalmas homokpadon kényelmesen megfér egymás mellett horgász, vízitúrázó, strandoló. Jó volt visszaemlékezni arra a kirándulásra, amikor néhány éve ugyanitt kötöttünk ki tengeri kajakokkal egy nyári vízitúrán. Hatalmas élmény volt sátorállítás után pancsolni a vízben.
A másnap reggeli hideg, ködös idő próbára tette a kitartásunkat. Utólag bevallottuk, hogy el-elgondolkodtunk egy befejezésen mondjuk Algyőn, de szerencsére, mire odaértünk, kisütött a nap, ami a Három folyó vízitúra elkezdése óta először történt meg.
Noha ezen a hideg, szeles, ködös szakaszon nem lehetett fotózni, azért két vízitúrás érdekesség mindenképpen ide kívánkozik:
- elhaladtunk Mártély mellett, ahol, ha a csatornára átemelnénk, a holtágra kiérve beevezhetnénk egészen a település strandjáig. Ezt a kis kirándulást évente Újévváró evezésként szoktuk megszervezni.
- A másik érdekesség a Tisza következő holtágához kapcsolódik, mely, ha elég magas az árvíz, összeköttetésbe kerülhet a Tiszával. Ekkor a folyó két oldalán található alacsonyabb fekvésű erdők, rétek is víz alá kerülhetnek, amelyeken gyönyörű látvány volt néhány éve evezni.
Úri lakoma a híd tövében
Mikor közelítettünk Algyőhöz, telefonon megkerestük a helyi halászcsárda elérhetőségét, és “Szögedi pontyot” rendeltünk, elvitelre. A Tisza jobb partján, a közúti híd tövében találtunk kicsit nehézkes kikötőhelyet, majd egyikünk elszaladt a csárdába, s mire visszatért, már a kotyogós kávé is elkészült. Úri lakoma volt a javából, végre napsütésben.
Algyőtől Szegedig élvezhettük a napsütést, ami picit kárpótolt az elmúlt három és fél napért. Szükségünk is volt már rá, boldogan, de fáradtan eveztünk el az autópálya hídja alatt, majd Tisza-Maros torkolathoz érve a Sárga üdülőtelep mellett, hogy aztán kiköthessünk Szegeden, a FOKA homokpadján.
Harmadik szakasz: Maros (26.5 km)
A Három folyó vízitúra harmadik szakaszában a Maroson Makótól Szegedig eveztünk, de érdemes néhány szót ejteni vízitúrás szemmel a határmenti részéről is:
a Maros Nagylaknál lép be Magyarországra, viszont majdnem Makóig határfolyó, így ezen a részen csak előre történő bejelentkezést követően lehet vízitúrázni. Ezen a folyószakaszon találhatók a háborúban berobbantott magyarcsanádi hidak torzói, melyeknek szerkezetei később vándorhidakká váltak, az egyiken naponta kelnek át az emberek Zagyvarékason.
2022. december 23-án reggel, a változatosság kedvéért szürke, ködös időben utaztunk Makó felé, és ahogyan közeledtünk a Maros medréhez, egyre kevésbé láttunk bármit is. A mellettünk lévő hidat is csak alig. A vízállásjelentés szerinti áradást viszont igen, megy mint a távirat, délutánra otthon is leszünk, de alig látunk valamit.
Nem először evezünk az áradó Maroson, tapasztalatunk, hogy már egy kicsivel magasabb vízállásnál is eltűnnek a hamokpadok, mindkét part iszapossá, kikötésre alkalmatlanná válik. Egyszer sikerült megállnunk, a parti cserjék, bedőlt fák karomszerű ágai közt tudtunk csak a partra keveredni.
Hoztuk a formánkat, utunk utolsó néhány kilométerén kisütött a nap, aztán ismét befelhősödött, így a Tisza-Maros torkolat másik ágáról érkezve sem tudtam szép képet készíteni az összefolyásról. Ismét a FOKA homokpadján kötöttünk ki, olyan tapasztaltan, mint a zászlócskánk.
Mivel már több arcát is láthattam a Marosnak, szeretném megmutatni az általam nagyon kedvelt, barátságosabb, nyári Marost is. Mivel ennek a túraleírásnak az is a célja, hogy mindenkit ösztönözzek a vándortúrázásra, a vízitúrázásra, ezért egy tengeri kajakos barátom Maros-túra beszámolójával, valamint néhány fotómmal szeretném megmutatni, milyen a Maros, amikor a vízállása legalább -50 cm.
Logisztika, avagy hol érdemes hajót bérelni?
Akár több szakaszt akar az ember leevezni, akár egyet, mindig felvetődik a kérdés, hogy hogyan alakítsa a logisztikát: a rajtnál béreljek hajót, és a célból szállítsam vissza? Vagy a túra céljában keressek egy kölcsönzőt, egyesületet, és onnan vigyem fel kocsival a hajót, és aztán evezzek “haza” a hajóval?
Mivel mi a Körös és a Tisza szakaszait egyben teljesítettük, aztán a Maros szakaszát pedig egy másik alkalommal, így mindkét túránkon “hazahoztuk” a hajót. A Három folyó vízitúra teljesítésénél talán ez a legcélszerűbb verzió. Ehhez Szegeden a következő kölcsönzőket tudom ajánlani:
Mindkét túránk alkalmával a szegedi FOKA homokpadján kötöttünk ki, itt található a Csónakda és a Foka Ökokikötő. Ha tőlük bérelsz, szó szerint hazaviszed a hajót, miközben teljesíted a vízitúrát. Ha tengeri kajakkal vágnál neki ennek a vízitúrának, akkor bátran keresd a Kaland túraboltot.
Mi a Szürkehód vízitúra kenuival teljesítettük a túrát, nagyon köszönjük a támogatásukat, segítségüket. A csapatunk tagjai: Kiss Gábor Dávid, Maróy András és Almádi Róbert. Egyeztetve a Csongrád Megyei Természetbarát Szövetséggel, azt az információt kaptam, hogy a túra új igazolófüzete készül, és amíg nem kerül forgalomba, addig túrajelentésen történő bélyegzésekkel igazolhatjátok az útvonal bejárását.
Kalandunk időzítése
Hogy miért ősszel és télen eveztük végig a szakaszokat? Mivel az ősz elején bukkantam erre a vízitúra-útvonalra, és a muzeális igazolófüzetre, ezért a legközelebbi hosszú hétvégén, október végén már indultunk is. Még egy célom volt: igyekeztünk minél hamarabb elkezdeni a bejárást, hogy a teljesítés után megírhassam a tapasztalatainkat, hátha kedvet kaptok a vízitúrázáshoz, vándortúrázáshoz a kalandjainkat olvasván.
Életem első “ottalvós” vízitúráján Nagylaktól jöttünk Szegedig, ami teljesen elvarázsolt, aztán az élményt tovább fokozta, amikor a kiskunhalasi vízitúrázókkal egy hét alatt a Tiszán leeveztünk Magyarkanizsáról a Dunáig. A vízitúra utáni közös vacsorák, esti beszélgetések a tűz mellett: ezek azok az élmények, amelyek egy nomád vízitúrán várnak az emberre.
Ez az úton levés öröme.
Gyertek velünk utazni a világ körül instagramon, és kövessetek minket Facebookon is napi hírekért és előadásokért utazás és fenntarthatóság témában!
A honlapon található fotókat szerzői jog védi, azok letöltése, felhasználása engedélyköteles. Engedéllyel kapcsolatban az info@mondolo.hu címre, vagy a Facebook oldalunkon várjuk a megkereséseket.