Zhāngjiājiè Kína legmegkapóbb természeti látványossága, e felől kétség nincs. Hát még akkor milyen szép lehet, ha nem tüdőtömítő szmogban látogatják meg! Merthogy nekem pont akkor sikerült.

Oxigénhiány

Húnán tartomány észak-nyugati részén járunk egy szörnyen szmogos decemberi napon. A levegőminőség bőven az egészségre ártalmas kategóriában van (AQI >300), mind a kínai, mind az amerikai besorolás szerint. A Nap igaz süt, de a látási viszonyok annyira rosszak, mintha párás szemüveget hordanánk. A levegővétel keserves és nehéz, hasonló, mint mikor egy épülő házban állsz, ahol cementpor kavarog a levegőben. A ruhámon is érezni a poros szagot. Az orromat és a torkomat marja, a szememet csípi a szállópor. A lehető „legtökéletlenebb” idő egy aktív, a szabadban töltött naphoz, ahogy azt a reggeli büdös szmogos kép is mutatja..

Zhāngjiājiè National Forest Park

A kínaiak nem sokat agyaltak táj fantázia nevein, így még gyakorlatlan utazóként is a szinte lehetetlen eltéveszteni a környéket. Először megérkezünk Zhāngjiājiè város Zhāngjiājiè Repterére. Onnan busszal (12 yuan) Zhāngjiājiè faluba kell menni, ahol megvehetjük a jegyet a Zhāngjiājiè National Forest Parkba. Ilyen egyszerű. Remek, mert nem terheled túl az agyad megjegyezhetetlen kínai szavakkal. A pénztárcádat viszont annál inkább, ugyanis a belépőjegy a főszezonban 260 yuan (11.000 Ft), szezonon kívül pedig „csak” 135 yuan (5700 Ft). A jegy 3 napi parkon belüli tartózkodásra jogosít fel, amit nagyon egyszerűen el lehet itt tölteni, mert 398 km2-en van mit látni.


Sajnos nekem nem volt ennyi időm, bár tegyük hozzá, hogy a szmog miatt is igyekeztem minimálisra redukálni a kint töltött időm. Az hinnénk, hogy majd 1500 méteres magasságban, ha nem is szanatóriumi tisztaságú levegő vár, de legalább légzésre alkalmas. Ám ez télen Kínában egyáltalán nem törvényszerű. Csak a szerencse adhatja meg, hogy halak módjára tátogjunk a szabadban. Nekem pedig szerencséből kevés volt e hétvégén. Hegynek felfelé gyorsan elfáradtam, a velem tartó lányok levegő után kapkodtak, szabályosan ziháltak. Hiába vittem a táskáikat, egyre keservesebben vették a lépcsőfokokat, a szürkület pedig csak jobban siettette őket, egyre nagyobbat harapva a sűrű levegőbe. A hostelbe érve – mert több szálláslehetőség közül lehet választani a parkon belül – a helyzet annyira elmérgesedett, hogy a francia lány hajnalban a köhögéstől kimerülten, fuldokló pánikrohamot kapott. Alig tudott felébreszteni, hogy segítséget kérjen. Már-már azt hittük a Zhāngjiājiè homokkő tornyai helyett a Zhāngjiājiè Kórházba visz a reggeli utunk.


Mit tegyünk ilyen helyzetben: Először is meg kell nyugtatni a beteget, egyenletessé kell tenni a légzését. Adjunk neki egy zacskót, hogy lélegezzen belőle. Nehéz kérés, ha amúgy is fulladozik szerencsétlen, de pár perc és a zihálás abbamarad. Ez után ha van allergia ellenes gyógyszer azt adjuk be neki, ha nincs akkor meleg sós vízzel gargarizáljon sokat. Ha lehet egy ideig ne feküdjön le, várjon, amíg végleg megnyugszik és eltűnik a mellkast szorító, torkot kaparó érzet.


Szerencsére az alvás segített és másnapra a szmoghelyzet is normalizálódott. Már nem mindenkire, csak az arra érzékenyekre volt káros.. király! Megbeszéltük, hogy a parkban működő buszokkal körbenézünk a délután, de akármi baj van egyből megyünk vissza a városba.

Geomorfológiai orgazmus

Zhāngjiājiè National Forest Park a Yunnan-Qiuzhou plató és a Wuling-hegység közt terül el. A térséget átszelő völgyek talpa 200-300 méteres, míg a csúcsok 1500 méteres tengerszint feletti magasságba emelkednek ki. A klíma szubtrópusi monszun típusú, évi átlagos 16 ℃-os hőmérséklettel és 1200-1600 mm-es átlagos csapadékkal.

Annyi csodás forma van itt, hogy több cikket is meg lehetne vele tölteni, de most csak pár szó a legszebbekről:


Zhāngjiājiè végleges szárazulattá válásakor hatalmas folyók kanyarogtak a területen, amik tették is a dolgukat. Hosszú idő alatt bevágódtak a mészkőbe, majd az alatta lévő homokkőbe. Olyan szerencsés egyensúly alakult ki a folyó bevágódása és a terület kiemelkedése közt, hogy a Lishui folyó egy speciális völgy típust hozott itt létre. Ezt a geomorfológiában antecedens völgynek nevezik. Az egyszerűség kedvéért ezt úgy képzeljük el, mintha kenyeret akarnánk szelni, ám nem csak a kést nyomjuk kenyérbe, hanem a kenyeret is felfele nyomjuk a kés élének. Ez a folyamat az oka, hogy az itt lévő völgyek falai meredekek és irdatlan magasságokat vesznek fel (150-400 méter). Ilyen antecedens völgy a világ számos pontján előfordul, a leggrandiózusabb köztük maga a Grand Canyon. Megjegyezném, ha valaki a Bakonyban jár és a Gaja-völgyben sétál a sztori ugyan az.

A homokkő tornyok és ívek is szintén a víz és a szél felszínformáló erejének köszönhetőek. A fizikai és kémiai mállás kéz a kézben pusztította a kőzetet, amibe a növények gyökerei is beszálltak feszítő erejükkel. Így a repedések gyorsabban szélesedtek, több vizet engedve be, hogy a romboló hatás egyre csak erősödhessen. Felülnézetből ezek a növénnyel benőtt tornyok, olyan hatást nyújtanak, mintha,  kőből készült felhőkarcolók közt repülne az ember. Akaratlagosan is elképzeljük, hogyan szlalomoznánk közöttük. Nem hiába a marketing fogás: Várnak az AVATAR sziklák! A legszebb és legkülönlegesebb preparátumok viszont a homokkő hidak, amik valójában egykori barlangok beszakadása után is éppen maradt ívek. Csodálatosak! Aki hasonló szépséget akar az látni, szerencsére a közelben is megteheti. Magyarországon a Pilisben,  Szerbiában a Vratnánál találhatunk hasonló mészkő íveket, de Erdély is tele van velük. Érdemes felkeresni őket, mert lélegzetelállító látványt nyújt. Olyanok ezek, mint valami sci-fi időkapuk.

Természetesen a homokkő formák mellett a karsztos formakincsek  is megbabonázzák a látogatókat. A permi mészkőben hatalmas cseppkőbarlangok bújnak meg, amikre egy teljes napot kell rászánni. A legjobb és így sajnos a leglátogatottabb a Huanglong Cave.
Zhāngjiājiè megérdemli a földöntúli, a misztikus és a csodás jelzőket. Elképzleni sem tudom, mit gondolhatott az, aki először pillantotta meg ezeket a képződményeket. Ha a mai, tudománnyal felvértezett ember fantáziáját is beindítja, hogy milyen nem e világi lények élhetnek itt, akkor a régi, babonás ember számára ez a hely maga lehetett a hatalmas, ködös retély.

Innentől szigorúan geo-mazoistáknak!

Lévén, hogy egy geoparkról szól a cikk, azt pedig egy geológus írja, elkerülhetetlen, hogy ez a fejezet. Tehát, a teljesség igénye nélkül, és mindenki legnagyobb örömére íme Zhāngjiājiè gyors fejlődéstörténete:

Millió évek története koncentrálódik a területen, így igyekszek gyors lenni. Három típusú üledékes kőzet egymásra települése adja Zhāngjiājiè tortás szerkezetét. Legalul középső- és felső-devon korú kvarcos homokkő (~360 millió éve), felülről felső-perm és alsó-triász (~250 millió éve) korú meszes üledék, főleg mészkő található. A kettő között pedig helyenként vékony dolomitcsíkok húzódnak. Zhāngjiājiè geológiai fejlődése lépcsőzetes. Hosszú stabil időszakokat intenzív tektonikus mozgások szakítják meg, ami drasztikus paleo környezetváltozáshoz vezettek. A kezdetek kezdetén itt egy tengerparti és sekély tengeri környezet volt jellemző, ami a devoni időkben viszonylagos állandóság jellemzett. Honnan lehet tudni, hogy földtörténeti léptékben stabil volt ez a környezet? Erről az ez időben leülepedett kvarcos törmelékes üledék – melyből a későbbi homokkő alakult ki – vastagsága árulkodik. Minél vastagabb egy réteg, vagy egy kőzetformáció, annál stabilabb a keletkezési környezetet feltételez. Márpedig a Huangjiadeng és Yuntaiguan Homokkő Formációk 520 méter vastagsággal alapozzák meg Zhāngjiājiè természeti képződményeit, ami mellett nem lehet szemet hunyni.

Amikor az ősi szuperkontinens a Pangea elkezdett feldarabolódni, Zhāngjiājiè vidékét hatalmas tektonikus mozgások rázták meg (Indosino esemény 235-250 millió éve), aminek az lett az eredménye, hogy a térség a sekély tengeri környezetet tengerire cserélte le. Vagyis a terület erőteljesen lesüllyedt. Mi árulkodik erről? Ez időtől indult meg a meszes üledék lerakódása, ami úgy materializálódik, hogy a homokkövet mészkő váltja fel. De a geológiában a kőzet nem csak az akkori környezetről, hanem a képződési időről is információt ad. A dolog pikantériája, hogy  itt a kőzetrétegek időben nem folytonosak.  Olyan mintha a számegyenesen az 1,2,3-at az 5-ös követné, vagyis hiányzik egy köztes elem. Ezt hívják diszkordanciának.

Ez a speciális információvesztés Zhāngjiājiè esetében abban nyilvánul meg, hogy a devoni homokkövet egy éles határfelület választja el a permi mészkőtől márpedig a kettő közt cirka 150 millió év telt el, amiből semmi kőzettani anyagunk nincs. Ez pedig csak úgy történhetett, ha a devon után a terület szárazulattá vált, (tehát a sekély tenger kiemelkedett) és az erózió azt csúnyán helybenhagyta. Helyesebben, nem volt üledékképződés, amiből később kőzet lehetett volna, vagy ha volt üledékképződés, azt a felszínformáló erők rövid időn belül legyalulták. De mivel már ezt is megfejtettük, egy olyan képet kapunk a térségről, ami az évmilliók során folyamatosan fel-le liftezett.

Mi sem lenne csodálatosabb, ha ez a perm idejű tengeri szféra újra a felszínre emelkedne, folytatván ezt a szinuszos mozgást, nem? Nagy örömünkre tényleg ez történt, és ennek egyetemesen örülünk, mert ez tette lehetővé a zhāngjiājièi homokkő tornyok létre jöttét. Ez a kiemelkedés pedig nem kisebb eseménnyel magyarázható, mint magával a Himalája kiemelkedésével. Hoppá! 80 millió évvel ezelőtt az akkor még szabadon vándorló Indiai földrész már annyira közel került Eurázsiához, hogy a kettő közti tengeri üledéket elkezdte összenyomni, felgyűrni, majd 40 millió éve véglegesen össze is ütközött azzal. A hegységképződés erős kiemelkedéssel jár, de ez a kiemelkedés nem csak lokálisan hat, hanem a környező területeket is formálja, akár száz kilométerekkel arrébb is. Így liftezett Zhāngjiājiè ismét a tenger mélyéről több mint 1500 méterrel a felszín felé, amivel megkezdődött a homokkő tornyok és barlangok eróziós kialakulása, amiről a cikk elején már esett szó.

Gyertek velünk utazni a világ körül instagramon, és kövessetek minket Facebookon is napi hírekért és előadásokért utazás és fenntarthatóság témában!

A honlapon található fotókat szerzői jog védi, azok letöltése, felhasználása engedélyköteles. Engedéllyel kapcsolatban az info@mondolo.hu címre, vagy a facebook oldalunkon várjuk a megkereséseket

2 hozzászólás

  1. Irwing

    Nice review and nice place.

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük