A cikk kapcsán kiemelt köszönet jár Bálint Dénesnek, aki értékes szakmai ismereteivel segíti a munkánkat.
Folytatódik a Mondolo Egyesület természetvédelmi street art programja, melynek legújabb állomásával a város biológiai sokféleségének javítását célozzuk. A korábbiakhoz hasonlóan készül óriás falfestmény, és több, mindenki számára felfedezhető gyakorlati megoldás is. Ezek mellett online oktatófelületet is létrehozunk, hogy kicsik és nagyok egyaránt megismerhessék ezt a környezeti problémát – megoldási lehetőségeivel együtt.
Az ökológiai rendszerek egyik alappillére a beporzó fajok jólléte. Ebből egyenesen következik, hogy az emberiség jövőjének egyik kulcsa is ez, így nagyon fontos, hogy milyen módon közelítünk a kérdéshez. A beporzó fajok védelme, támogatása kiemelten fontos a nagy népsűrűségű városokban is!
De kik is azok a beporzók, és miért fontosak?
A beporzás, más néven a pollináció a virágos növények szaporodásának az a mozzanata, melynek során a hímivarsejteket tartalmazó pollenszemek a női ivarú virágok bibéjére kerülnek. E folyamat lehetővé teszi a megtermékenyítést, ezáltal a magprodukciót és a növények ivaros szaporodását.
Annak, hogy a pollen milyen módon jut el a bibére, több útja van. Történhet szél által, a víz segítségével, de a legelterjedtebb, amikor a pollenszemeket valamilyen állat juttatja célba. Ezt legnagyobb arányban a rovarok, azon belül is a méhek végzik.
Saját környezetünkben egyszerűen és olcsón segíthetünk nekik, és nem kell tartanunk attól, hogy bántanak minket vagy szeretteinket, hiszen nagyon békés állatokról van. Olvasd el néhány további bejegyzésünket is:
Csíp vagy nem csíp? Tények és tévhitek a beporzókról
Otthoni méhlegelő kialakítása 5 lépésben
Méhecskehotel készítése otthon
Beporzók nélkül egészen más lenne az életünk
A mai virágos növényfajok mintegy 87%-a rovarbeporzású, míg a termesztett növényeink 85%-ának van szüksége a rovarok segítségére a szaporodásban. Végső soron a teljes mezőgazdasági termelés igen jelentős része nyugszik a beporzó fajok, vagyis a pollinátorok vállán.
Gondoljunk csak bele, mi lenne, ha egyik napról a másikra a beporzók eltűnésével elveszítenénk azon növényeinket, melyek terményt, zöldséget, gyümölcsöt teremnek, de lemondhatnánk a gyógy- és fűszernövényekről, sőt egyes fásszárúak hiányával a faanyagról, valamint a kakaóról és a kávéról is.
Méhek nélkül pedig nincs méz és méhviasz sem. Beszédes adat e rendkívül hasznos fajokkal kapcsolatban, hogy 46 billió forintra becsülik a Földön a beporzók által elvégzett éves munkát.
Nagyon fontos, hogy vigyázzunk a beporzást végző állatokra, felhívjuk a figyelmet a problémáikra, és városi környezetben is ragaszkodjunk jóllétükhöz – úgy, hogy aktívan segítünk nekik, és beszélünk róluk barátainknak, családtagjainknak. A mit és hogyan kérdésekre az Urbanologyn találsz választ!
Méhek, lepkék, zengőlegyek a krízis ellen
Hajlamosak vagyunk azonban a beporzással kapcsolatban csak a házi méhre gondolni. Tagadhatatlan, hogy e fajnak igen jelentős szerepe van e téren, ugyanakkor ne felejtsük el megemlíteni a többi méhfajt (poszméhek) és egyéb beporzót sem (például a zengőlegyeket)! A következő hetekben részletesen bemutatjuk mind a legismertebb, mind a legkülönlegesebb fajokat az urbanology blogjának hasábjain, ahol arról is szó lesz, hogyan tudunk nekik mi magunk segíteni.
Kövesd a Mondolo Facebookot, hogy értesülj a legfrissebb bejegyzésekről!
Korunkban láthatatlanul, ám annál nagyobb hatással bontakozik ki egy lehetséges ökológiai katasztrófa, amely nem más, mint a pollinációs krízis. E jelenség lokalizált méhpusztulást és globális csökkenést jelent a beporzó rovarok számában és életképességében. Tehát nem csak és kizárólag a háziméhet érinti, ám ott, ahol alapvetően e fajra építik a gazdasági növények beporzását, komoly veszélyt jelent.
A kialakult helyzet rávilágít arra, hogy mekkora kockázattal járhat egyetlen beporzó fajra bízni a beporzást. Szerencsére azonban nem kizárólag a háziméhek végzik e feladatot! A világon mintegy 20-25 ezer vadméh faj él, hazánkban pedig több mint 700. E fajok között vannak szociális viselkedésűek és magányos életmódot folytatók is.
Ők csak eleséget gyűjtenek
A méhek jellemzője, hogy nem csupán kifejlett állapotukban, de lárvaként is nektárt és virágport fogyasztanak, valamint az, hogy igen fejlett utódgondozással bírnak. Ezen tulajdonságok alól nem képeznek kivételt a magányos életmódot folytató fajok sem. Ők ugyan többnyire nem élik meg az utódok kikelését, de ez nem jelenti azt, hogy ne gondoskodnának azok boldogulásáról. A faliméhek például maguk készítik el az ivadékbölcsőt, melyben a virágpor és nektár keverékére helyezik a megtermékenyített petét.
A méheknek szó szerint virágról-virágra kell szállniuk, hogy maguk, illetve az utódaik számára eleséget gyűjthessenek, aminek következében egyúttal be is porozzák a látogatott virágokat. Így jól jár a növény, és jól jár a méh is.
Mindemellett a beporzók változatossága a beporzandó növények változatosságát tekintve is elengedhetetlen. Attól függően ugyanis, hogy az egyes méhcsoportok milyen virágokat látogatnak, módosult a szívónyelvük hossza. A leghosszabb például a poszméhek és a bundásméhek szájszerve.
Az eltérő méretek és adottságok tehát lehetővé teszik, hogy a különböző méhfajok különböző növények virágait látogathassák. Mindez persze nem véletlenszerű, hosszas együttfejlődés (koevolúció) előzi meg a jelenlegi állapotokat. A korai méhek a Kréta korban, hozzávetőlegesen 130 millió éve jelentek meg a Földön. A poszhméhek ehhez képest valamivel később, 38-26 millió évvel ezelőtt, az oligocénben. A legkorábbi méhlelet 100 millió éves.
Speciális, nektár szívogatására alkalmas szájszerveik mellett a testük egyéb képletei a virágpor gyűjtését és szállítását szolgálják. Egyes fajok esetében a leghátsó lábpár különösen szőrözött, sőt bizonyos fajoknál, jellemzően a társas életű méheknél, a hátulsó lábakon erre a célra külön kosár és kefe alakult ki. Mások a lábon történő gyűjtés helyett hasgyűjtők. Ilyenek például a szabóméhek, melyek a potrohuk merev kefesertéivel szedik össze a virágport.
Az emberiség jövőjének kulcsa, hogy figyeljünk rájuk
Látható tehát, hogy az ökológiai rendszerek egyik alappillére a beporzó fajok jólléte. Ebből egyenesen következik, hogy az emberiség jövőjének egyik kulcsa is ez. Kiemelt fontossággal bír, hogy milyen módon közelítünk ehhez a kérdéshez. A beporzó fajok védelme, támogatása kiemelten fontos.
Szerencsére tudunk tenni értük. Gazdálkodóként például a mezsgyék kímélése, méhlegelővé alakítása nyújt lehetőséget, de általánosságban elmondható, hogy a beporzó fajoknak nem kedvez a felelőtlen vegyszerhasználat és a talaj bolygatása sem.
Városlakóként, kerttulajdonosként már azzal is hozzájárulhatunk e páratlan fajcsoport támogatásához, hogy nem (csak) angolgyepet tartunk, vagyis nem nyírjuk folyamatosan tarra a gyepet. Fontos a szakaszos fűnyírás, mellyel elérhetjük, hogy mindig legyen a rovaroknak táplálkozó és búvóhelye. Emellett a közösségi parkok, zöldfelületek esetében érdemes évelőágyásokat, méhlegelőket kialakítani.
Ezekkel a támogató intézkedésekkel elérhetjük, hogy ne csökkenjen tovább a biodiverzitás, ne tűnjenek el a beporzó fajok, vagyis lényegében saját magunknak kedvezünk úgy, hogy közben a természet is jól jár.
Beporzó hetek a Mondolon
A következő hetekben részletesen megismerkedünk a beporzó fajokkal, és leszámolunk a velük kapcsolatos előítéletekkel, félreértesekkel. Bemutatjuk a Szegeden, partnereink segítségével kialakításra kerülő gyakorlati megoldásainkat is, és mindenre kiterjedő útmutatókkal szolgálunk, melyekkel otthon is a méhek, lepkék és más beporzók megmentője lehetsz.
A munkánkat több helyen is nyomon követheted. A Mondolo Egyesület facebook oldalán folyamatosan posztoluk a legfrissebb bejegyzéseket, amelyek az Urbanologyra, a projekthez kapcsolódó online ismeretterjesztő oldalra kerülnek feltöltésre, a youtube csatornánkon pedig megtalálhatod majd a legújabb videókat, melyben az együttműködő szervezetek képviselői is megszólalnak. Ha pedig lemaradtatok róla, akkor itt megnézhetitek a bejelentő videót.
Gyertek velünk utazni a világ körül instagramon, és kövessetek minket Facebookon is napi hírekért és előadásokért utazás és fenntarthatóság témában!
A honlapon található fotókat szerzői jog védi, azok letöltése, felhasználása engedélyköteles. Engedéllyel kapcsolatban az info@mondolo.hu címre, vagy a facebook oldalunkon várjuk a megkereséseket.