“Nyár végi túrák Bosznia-Hercegovina elfeledett hegyvidékein” sorozatunk első részében Bosznia túra alapok gyorstalpalót tartunk, és bemelegítésképp kalandozunk egyet a Bjelašnica-hegységben. Mi imádtuk, reméljük te is fogod!

Gyere velünk utazni a világ körül instagramon, és kövess minket Facebookon is napi hírekért és előadásokért utazás és fenntarthatóság témában!

Bosznia közelmúltja és jelene

Bosznia-Hercegovina hallatán sajnos még mindig sok embernek az 1991-ben kirobbant Délszláv-háború ugrik be elsőre. A több mint 4 évig tartó véres háború eredményeként az országból százezrek menekültek külföldre, és igazából a semmiből kellett egy működő államot felépíteni úgy, hogy az lehetőleg minden itt élő etnikumnak jó legyen.

A mesterségesen létrehozott ország azóta is nyögi a kettéosztottságot, széthúzást, hatalmas korrupciót, a lassú gazdasági fejlődést, a távolodást az Európai Uniótól és a fiatal értelmiség döbbenetesen mértékű elvándorlását. Bosznia-Hercegovina vitathatatlan természeti szépségei ellenére a tömegturizmus talán a fent említett okok miatt is a mai napig elkerüli az országot.

Természetesen itt is vannak olyan helyek, ahol egészen sok turistával találkozunk: Mostar belvárosában szinte méterenként hallani magyar szót, Trebinje a szerb hazafiak kedvelt üdülőhelye, Szarajevó pedig egyre népszerűbb a hátizsákos utazók és Európán kívüli muszlim országok turistáinak.

Dél-Európa legnagyobb filmfesztiválja, a Sarajevo Film Festival még akkor is nagy élmény ha nem vagytok a művészfilmek szerelmesei. A vörös szőnyeges bevonulás legalább is már megérte az 1200 Ft-os mozibelépőt 🙂

Idén nyár végén azonban ezúttal nem a történelmi városok, hanem a vadregényes hegységek miatt kerestük fel a 25. születésnapját idén ünneplő Bosznia-Hercegovinát.

Bosznia túra 101: Hová menjünk és mikre figyeljünk Bosznia-Hercegovinában?

Az ország hegységinek felderítését ezúttal is hosszas információgyűjtés előzte meg. A Boszniában való túrázás előtt ugyanis kifejezetten fontos meggyőződni arról, hogy a kiválasztott hegység aknamentes-e, és lehet-e biztonságosan túrázni.

Az interneten keresgélve jó pár cikket elolvastunk az adott térségről, próbáltunk fórumokon információt szerezni, illetve szerencsére kéznél volt Tatyko kollégám Bosznia-Hercegovina útikönyve, amit csak azért nem tudok javasolni, mert gyakorlatilag egy megszerezhetetlen példányról van szó. Az egyik legfontosabb pedig, hogy a helyszínre érve bármi bizonytalanság esetén kérdezzük meg a helyieket kézzel-lábbal, hogy a túraösvények biztonsággal járhatóak-e.

A mostani illetve a következő cikkben szereplő három hegység közül egyedül a Prenj hegységben láttunk 2 db aknamezőre figyelmeztető táblát, itt (és egyébként minden más bosnyák túrán is!) aranyszabály, hogy soha ne hagyd el a kijelölt túraösvényt! Ha ezt betartod, akkor semmi gond nem lehet az általunk bemutatott túrákon. Lássuk is!

Ha ilyen jelzést látunk a túra közben, semmifélképpen se hagyjuk el a túraösvényt!

Bjelašnica-hegység – ahol pár éve még aknákra kellett figyelni

Szarajevót csak 1 nagyon kellemes éjszakára érintettük a filmfesztivál miatt, másnap reggel pedig alig másfél óra alatt már a Bjelašnica-hegységben találtuk magunkat.

Az épphogy 2000 méter fölé emelkedő magashegység leginkább télen vonzza a helyieket, hiszen itt található az ország legnagyobb sícentruma, és nem mellesleg itt tartották az 1984-es Szarajevó Téli Olimpia sí számait is. Nyáron kicsit kihalt a vidék, igaz mi ezt egy percig sem bántuk. Túránk célja a hegyek között megbúvó apró falucska, Lukomir volt, amely gyönyörű fekvésén kívül arról is híres, hogy az ország (és egyes források szerint a Balkán) legmagasabban fekvő állandóan lakott települése a maga 1495 méterével.

Az Umoljaniból induló túrán aztán gyorsan eltévedtünk (maps.me offline térképpel vagy papír alapú térkép mindig legyen nálunk!), mert a tervezett túraösvény nyomát se láttuk, így végül egy kis kerülővel ugyan, de épségben megérkeztünk a valóban csodás Lukomirba. A faluban nyáron lehet jókat enni, inni, és megnézni a brutálisan szép Rakitnica-kanyont madártávlatból a közeli kilátópontról. Visszafelé érdemes a kanyon szélén kanyargó másik túraösvényt választani, így tudunk tenni egy közepesen fárasztó, kb. 18 km-es körtúrát.

Egyébként a túra így nézett ki:

Powered by Wikiloc

Visszafelé pedig a Rakitnica-kanyon festői látványa kísért minket. A 26 km-es szurdokvölgy egyébként döbbenetes méretei és szépsége ellenére igazi rejtett kincs Bosznia szívében. A canyoningot és raftingot űzők kezdik felfedezni az alsó részeket, ám az biztos hogy ha erre tévedünk, szinte senkivel sem fogunk találkozni.

TIPP! Itt teszteltük először a többször használatos textil szalvétáinkat a szendvicsekhez. Azóta is imádjuk 🙂

Bosznia túra sorozat folytatás itt a Prenj hegységgel és Bosznia-Hercegovina legmagasabb csúcsával, a Maglić-csal.

Tetszettek Bosznia-Hercegovina legszebb hegyvidékei? A Balkán-félsziget legizgalmasabb túráit egy ideje már mi is járjuk, így ha Bosznián túl is érdekel a térség, gyere velünk az Újvidék melletti Fruska Gorába, a Vaskapu-szurdok térségébe, vagy épp Bulgária legszebb túraösvényeire.

2 hozzászólás

  1. Katalin

    Szia! Megkaphatnám a trekket Umoljániból, pliiiiz! 😏

  2. Máté

    Szia Katalin! Benne van a cikkben is: https://hu.wikiloc.com/turazas-nyomvonalak/umoljani-lukomir-kanjon-rakitnice-umoljani-12988626

    Remélem így megtalálod 🙂
    Üdv
    Máté

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük