Fjällräven Vándortúra 1-2. nap

kéktúra, magyarország, utazás

A 2019-es Fjällräven Vándortúrán a Mondolo csapatát Tomival képviseltük, vasárnap késő délután érkeztünk a hétfői zánkai rajt helyszínére, ahol egy rövid “hogyan pakolj a hátizsákodba” workshop után egy visszafogott vacsi mellett megismerkedtünk a már a helyszínen lévő többi résztvevővel.

Hétfő reggel, a sátorból kibújva enyhe, ám esőre álló idő fogadott, de ez sem minket, sem a többi kb. 170 indulót nem zavarta igazán. 9 körül vágtunk neki az első napi távnak, szemünket a Hegyestű 337 méteres magasságig nyúló bazaltoszlopaira szegezve.

Rövid geológiai kitekintés “A kövek mesélnek” jóvoltából a Hegyestűre:

A Balaton-felvidék egyik leglátványosabb és legismertebb földtudományi értéke a Káli-medence keleti peremén őrt álló Hegyestű. A késő-miocén (pannon) vulkáni működés során (kb. 8–7 millió éve) keletkezett tűzhányót és környezetét az erózió annyira lepusztította, hogy napjainkban már csak a bányászat által megnyitott egykori kürtőkitöltést tanulmányozhatjuk.

A közel 50 méter magas bányafalon szépen megfigyelhető a hegyet felépítő oszlopos elválású, sokszögletű, sötétszürke bazalt, amely a bányászat tárgyát is képezte. A bazalt oszlopos elválását a hűlés közben kialakuló „zsugorodási feszültségeknek” köszönheti (az oszloposság mindig merőlegesen alakul ki a hűtő felületre). A hegy bányászata addig folyhatott annak idején (egészen pontosan 1970-ig), amíg nem látszott a tájseb a Balaton felől.

A Hegyestű kb. 8 millió évvel ezelőtti működésekor úgy nézhetett ki, mint az Etiópiában ma is aktív Erta Ale vulkán.


A Hegyestűről lefelé az eső is elállt, a következő pihenőt pedig a Tagyon környéki szőlőtőkék mellett már napsütésben tölthettük. A nap első ellenőrzőpontja a Szent Balázs templomrom volt, itt egy finom speciality kávéval sikerült feltuningolnunk az ebédszünetet, majd előbb Dörgicse, majd a Mencshely melletti Halom-hegy irányába folytattuk sétánkat, ahonnan pazar kilátás nyílik a Balaton-felvidékre és érdemes időt szánni a csúcs környékén lévő tanösvényre is. A terület geológiájáról lentebb olvashattok.

Halom-hegy (Mencshely)

A Mencshely településtől délre elhelyezkedő, a Kossuth-kilátóval „koronázott” 399 m magas Halom-hegyen egy 2 km-es tanösvény segítségével kaphatunk betekintést az egykori vulkanizmus „lelkivilágába”.

A Halom-hegy térségében a vulkáni működés több szakaszban zajlott le a földtörténeti pliocén korban, kb. 3,6–3,2 millió évvel ezelőtt. A hosszú és szakaszos vulkanizmus során különféle kőzettípusok keletkeztek, amelyeket a tanösvény mentén tanulmányozhatunk, egy hajdani kis kőfejtőben.

A bányába vezető út a vulkáni működés záró szakaszában kiszórt vörös salakos bazaltot, valamint az abba benyomult, fekete bazalttal kitöltött keskeny telért tárja fel. A bányaudvar bejáratának mindkét oldalán nagyméretű hólyagüregeket tartalmazó salakos bazalt látható, amely egy Stromboli-típusú kitörés nyomán keletkezett salakkúp maradványa. A bejárattól távolabbi bányafal tárja fel a hegy fő tömegét alkotó, sötétszürke bazalt lávakőzetet. Az itt fellelhető összes vulkanikus kőzetet a Tapolcai Bazalt Formációba soroljuk be (akárcsak a többi Balaton-felvidéki bazaltos képződményt is).

A kövek mesélnek


Az első napi táborhely Mencshelyen volt, ahol a Kab-hegyre nyílt a sátrunk. Másnap kelet felé folytattuk utunkat. A Pécselyi-medencét egykor őrző Zádorvár volt az első ellenőrzőpontunk. Innen erősen megfogyatkozott vízkészlettel értünk be Vöröstóra, ami a falu felett lévő napraforgótáblák mellől már könnyen felismerhető az egyutcás település házai mögött végigfutó ikonikus pajtasorról, amely egykor védelmi szereppel is bírt. Itt igazi felüdülést hozott az első utunkba eső falusi kék kút.

Ezután egy kis aszfaltos gyaloglás következett Nagyvázsonyig, ahol a boltban végre feltöltöttük  édesség készleteinket. A Kinizsi vár mellett magányosan álló vadalmafa árnyékában fogyasztottuk el ebédünket, amit ismét etióp kávéval koronáztunk meg.

Innen végre egy hosszabb erdős szakasz következett Vigántpetendig, azonban mire elértünk az esti táborhelyre, már eléggé kivette az erőnket az aznapi hosszabb táv és a napsütés. Szerencsére a Kapolcs melletti Csórompuszta egészen varázslatos helyszín a pihenésre. Hatalmas füves, fás területet képzeljetek el, ahol a nap teljes fennmaradó részét el lehetett volna tölteni mezítláb fetrengve a fűben, de mi nem csak jógáztunk egy kicsit a friss nyári szélben egy diófa árnyékában, hanem a Hello Wood táborában is körülnézhettünk.

Személy szerint egyébként nagyon örülök, hogy a Vándortúra az első 2 napban kitekintett a tapolcai tanúhegyek és a Káli-medence szűkebb környezetéből és a szomszéd kistájakból is kaphattunk egy kis ízelítőt.

Ha magatok is szívesen bejárnátok a túrát, az első nap útvonalát erre, a második napot pedig erre (hosszú táv/rövid táv) találjátok.


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük