Egy hónapos Fülöp-szigeteki túránk első két hetét a fővárostól, Manilától mindössze 300 km-re fekvő Busuanga, Linapacan és Palawan szigetcsoportok bejárására szántuk. Nehéz lenne röviden összefoglalni a szigetekről alkotott képet, hiszen az egészen zsúfolt, nyomor negyedekkel és nyugati stílusú, trendy backpacker hostelekkel tarkított városok mellett könnyen megtaláltuk a háborítatlan nyugalmat és természetet, a felszín közelében elterülő érintetlen korallzátonyokat. De a relaxációt megzavarva, a bambuszból készült lélekvesztő csónakokban, busz tetőkön és süllyedő kajakokban hánykolódva párszor az életünket is átértékeltük (a motor balesetet nem is említve), valamint ivóvíz hiányában néha Bear Grylls-t meghazudtoló ügyességgel varázsoltuk le a pálmák tetejéről a hűsítő lével teli friss kókuszdiókat, és persze ezek közül mindegyiket végtelenül imádtuk…

Azonban rövid összefoglalás helyett beszéljen inkább az útvonal tervvel és képekkel tarkított kronológikus beszámolónk.

MENEKÜLÉS MANILÁBÓL

A 14 milliós főváros még a legtürelmesebb utazókat is rendesen próbára teszi, büdös, hangos, zsúfolt, és a távol-keleti nagyvárosoktól megszokott módon rendkívül kontrasztos. Igyekeztünk minél kevesebb ideig a városban maradni, mert nem vonzott minket a nyüzsgés és a tömeg, illetve tudtuk, hogy Busuanga szigetén mennyivel szebb dolgok várnak ránk. Mivel Busuangára délután 3-kor ment az utolsó járat, én pedig este 6-kor érkeztem Budapestről, így egy éjszakára meg kellett szállnunk a reptér mellett. Talán az egyik legszegényebb negyedben, a bádogházak közötti egyetlen “szállodában” sikerült foglalni. Mondjuk egy rossz szavunk sem lehet, mivel a transzfer gyors volt, a reggeli korrekt és segítettek kicsit kiigazodni a másnapi városnézéshez.

BUSUANGA ÉS CORON – ELSŐ NAPOK A PARADICSOM SZÉLÉN

Transzfer

Busuanga sziget repterére Manilából a Skyjet Airlines-szal lehet repülni a legolcsóbban, napi összesen 6-8 járat érkezik innen-onnan. A sziget nagyon változatos, dombos terep, az északi részén lévő reptér az egyetlen sík terep. A pilótáknak is elég komoly kihívás a dombok tetejét szinte súrolva belavírozni, és a rövid kifutón letenni a mini jeteket. Nagyobb gépet nem is láttunk érkezni. A reptérről jól szervezett és fix áras kisbuszok visznek Coronba, az egyetlen nagyobb városba. Coron elég tömött és turistás, kevés hangulatos hellyel. Egy szép strandja, egy kikötője és egy lépcsőn is megmászható, gyönyörű kilátást nyújtó dombja van (Mt Tapyas), hollywood-i “CORON” felirattal. A többi hegy a sűrűn nőtt dzsungel miatt elég nehézkesen járható. Coron város jellemző kiinduló- vagy végpontja az El Nidoba tartó több napos “Island hopping túráknak”. Mi is ilyesmiben gondolkodtunk, de erről majd később.

Szállásunk két főre az Apo pension houseban volt 700 pesoért (x5 = 3500HUF), kicsi szobák, nem túl erős net, közepes konyha.

Felfedezés, tennivaló

Eddig biztosan jól meghozta mindenkinek a kedvét a cikk. A lényeg azonban Busuanga sziget felfedezésével kezdődött, és onnantól nem is volt megállás a kalandokban. Nyugati irányba indultunk robogóval Conception és Salvacion felé, ekkor már négyen, hiszen csatlakoztunk két régi jó barátunkhoz, akik soha véget nem érő nászútjuk egyik állomásaként pont a környéken jártak. (Na jó, előre összebeszéltünk.) A táj és az út is remek motoros rész, sok helyen meg lehet állni egy frissítőre, gyönyörködni a türkizkék öblökben és megnézni a mangrove erdőket. Az út szélére kihordott murván való sajnálatos elcsúszás miatt nekünk a salvacioni klinikán véget is ért a szigettúra, de alapos sebfertőtlenítést és pár öltést követően vissza tudtunk vezetni a városba. Érdekesség, hogy a helyi közértben minden gyógyszert, antibiotikumot (tablettánként) meg lehet venni recept nélkül.

Friss horzsolásokkal indítani egy snorkelezéssel tarkított utazást nem éppen ideális. Tudtuk, hogy a sós víz garancia arra, hogy a sebek sohase gyógyuljanak be. De hát mit lehet tenni, ha a világ legszebb tengerpartján vagy. Összeszorítod a fogad és fejest ugrasz.

Coronban rengeteg iroda kínál csoportos hajókirándulást fejenként 1200 pesoért. Mi is “bedőltünk” egy ilyennek. Azt túlzás lenne állítani, hogy csalódás volt az egy napos kirándulás, mert gyönyörű helyekre vittek. De valahogy mindig idegesítő, amikor megmondják, hogy “itt van 20 perced búvárkodni, oda menjél fotózkodni, stb. stb.”. De ez már a negyedik napunk volt az országban, ki voltunk éhezve a vízre és nem találtunk olyan halászt, aki privátban elvitt volna minket. Egy valamit, azonban mindenképpen érdemes kiemelni, a menüt! Olyan isteni halas, zöldséges, bőséges ebédet állítottak össze a hajós srácok, hogy ez kárpótolt minket a tömegért és a feszes menetrendért.

A hajókázás fő programpontjai egyébként a következők voltak: Kayangan lake, Siete Pecados, Skeleton wreck, Twin lagoon.

BUSUANGA – SAN JOSE ÉS A VARÁZSLATOS MARICABAN ÖBÖL

Még három napot terveztünk Busuanga szigetén, mielőtt délre indulnánk Linapacan felé. Azt tudtuk, hogy Coronban nem akarunk maradni, ezért döntöttünk San Jose mellett, ami egy jó, egyedi és romantikus program a sziget északi részén.

Transzfer

A jeepney (régi kisbusz) reggel 9:00-10:00 között indul a piac mellől. 30 peso/fő a jegy, vagy 2000/magán busz. Egy szabály van a Fülöp-szigeteki jeepney-knél, mégpedig az, hogy sosincs, olyan, hogy tele van. Ha valaki szeretne, az be is szállhat, ha megtelnek oldalt a padok, akkor középre a csomagok tetejére mini műanyag székek kerülnek be, ha ott sincs már hely, akkor felkapaszkodhatunk a busz oldalára, hátuljára, vagy felmászhatunk a tetejére. A jellemzően 1-2 busszal rendelkező magánszolgáltatók csak örülnek a plusz pénznek. San Jose-ba délután érkeztünk meg, a busz tetején menetszélben sokkal viselhetőbb a 40 fokos hőség, mint a bentre összezsúfolt 30 ember között, csak néha kellett elhajolni a vezetékek vagy pálmaágak elől. A kilátás viszont mindenért kárpótolt.

Szállás

Az egyetlen és összesen 8-10 személyes homestay: Vickys Guesthouse, 600-800 peso/éj, a város északi részén.

https://www.instagram.com/vickys_guesthouse , https://www.airbnb.hu/rooms/14904406

Felfedezés, tennivaló

Két napot töltöttünk itt, a szállás egy folyó torkolatnál található, és közvetlenül a teraszról lehet horgászni, vagy csak a kristálytiszta vízben a kisebb halakat, vagy az esti lámpafényre odacsábult medúzákat és rákokat nézegetni. Vicky vezeti a szállást, és főz tényleg nagyon jókat, ami kivételes a Fülöp-szigeteki, egyébként erősen közepes gasztro kultúrához képest. Brenda pedig a búvároktató, aki segít mindenben, és szervezi a magán túrákat. Előre kell írni nekik (+63 946 433 5257), hogy van-e hely, mert olyan eldugott paradicsomi részen van, hogy barátságos, olcsó homestay csak ez az egy van a közelben.

Egyéni hajó túrára és búvárkodásra Brendánál lehet érdeklődni, elképesztő szép és tényleg lakatlan helyekre visz (ahova csak szeretnél, amilyen kaját szeretnél, úgy, hogy csak te vagy a hajón). Egyébként a helyi búvár látványosságok közé tartoznak a dugongok (tengeritehenek) és néhány egyedülálló világháborús japán hajóroncs, de kajakozásra, kirándulásra, helyiekkel kosarazásra, meditálásra, olvasásra és csak úgy relaxálásra is tökéletes a helyszín.

(Dugong akcióban, forrás: dugongdivecenter.com)

Maricaban öbölben lévő kis település még arról híres, hogy a faluba tartó egyetlen út közepére beépítettek egy kosárlabda pályát, így, ha éppen meccs van, akkor a kocsik várnak egy picit.

Harmadik nap hajnalban (4 körül) indult vissza a buszunk Coronba. Félúton ért minket a napfelkelte. A dombok mögül előbújó első sugarak fénye a sűrű ködös völgyeken és a hűvös hajnali szélben egészen különleges élményt nyújtott a busz tetején robogva.

LINAPACAN SZIGETEK – SZIGETHÓDÍTÁS DIMANCALON

Fél hét körül érkeztünk vissza a nyüzsgő Coronba. Ahol az európai standardokat és sajnos árakat is elérő, kedves kis Buzz kávézóban egy óriás lattéra, és (mivel a következő napok programja még nem volt teljesen meg, így) wifire szomjazva indítottuk a reggelt.

Tervünk az volt, hogy elindulunk szigetről szigetre haladva Coronból a 130 km-re lévő El Nido felé. 3-6 napos „island hopping tourt” sok iroda kínál a szigeten.

Az El Nidoba tartó 6-8 órás kompozás helyett egy nagyon jó és különleges alternatíva, ha a lenyűgöző szigetvilág és snorkel paradicsom felfedezése is cél. Két dolgot azonban érdemes figyelembe venni.

  • Egyik, hogy ezeknek az utaknak az ára fejenként 100-600€ között is szórhat irodától függően, és a kínai tömegek miatt egyre magabiztosabbak a szolgáltatók az alkudozás során.
  • A másik, hogy érdemes kicsit előre szervezni, mert akkor indul el egy túra, ha a hajót meg tudták tölteni (kb. 10-20 fővel), vagy teljes egészében kibérli valaki az egész hajót.

Transzfer

Mi négyen utaztunk, ezért a privát hajó nem igazán volt opció. Szerencsére a mondolo csapat távol-keleti szakértőjének ajánlására találtunk egy cseh-kanadai (tényleg!) Robinson Crusoe-t, Karelt, aki El Nido felé félúton lakik egy kis szigeten (Dimancal) kb. 10 halász társaságában. Ő pont Coronban volt új számítógépet venni, és vele el tudtunk menni Dimancalra.  

Szállás

Dimancalon Karel üzemeltet egy kis nature camp-et: http://bit.ly/2Gk060f  Nos, ha szeretnél hajótörötteset játszani, és maximálisan elvonulni a civilizációtól, akkor ez a tökéletes hely hozzá.

Felfedezés, tennivaló

Itt sátrakban, bambusztető, vagy a szabad ég alatt lehet aludni, nappal snorkelezni, ivóvíz hiányában kókuszt gyűjteni, a halászoktól vett, vagy általunk fogott halakat grillezni és a tábortűz mellett zenélni. A camp leírása és neve alapján kite-ozásra is alkalmas a sziget, de amikor mi ott voltunk erre nem volt lehetőség, és Karel felszerelése sem teljesen alkalmas a biztonságos kite-ozásra, tehát, aki szeretne, annak javasolt saját felszereléssel érkezni, de inkább Siargaora vagy más kimondottan stabil szeles szigetre mennie.

Dimancalon is két éjszakát maradtunk. Az biztos, hogy nagyon természet közeli és egyedi élmény egy ilyen, szinte lakatlan szigeten tölteni pár napot. Ezután San Miguel (a nagy Linapacan sziget „fővárosa”, valójában egy méretes halászfalu, pár száz lakóval) nyüzsgő metropolisznak tűnt, és a szálláson lévő édesvizes tusolás vödörből, illetve egy jó literes Red Horse sör maga a Ritz-Carlton volt.

LINAPACAN SZIGETEK – KARAOKEE ÉS SNORKEL CSODA SAN MIGUELBEN

San Miguelből eredetileg azonnal tovább akartunk indulni El Nido felé, de csak két nappal később ment a „komp”. Nem is vártunk sokat a kis halászfalutól, de szerencsére nagyot tévedtünk.

Transzfer

A lakatlan sziget éppen elég volt két napig, így nagy szerencsénkre pont arra járt egy san-migueli homestay tulajdonos kókuszt szedni. Vele, mint minden filippínóval nagyon gyorsan összebarátkoztunk és megbeszéltünk egy baráti árat, hogy átvigyen minket hajójával a fő szigetre.

Szállás

Szállásra lényegében három opció van: Dory’s Hotel http://bit.ly/2Ht4eKT , BRC http://bit.ly/2pcfNya, Ben a tulaj (+639989752985) . Mindkettő kb. 500-800 peso (2500-4000 Ft) közötti szobákat kínál, légkondival és/vagy ventilátorral. Mi utóbbiban voltunk és mai napig megmosolyogjunk azt a kedvességet és vendégszeretet, amit kaptunk, mint kiderült a polgármester családi házában. Nagyon tiszta és kényelmes szállás volt. A polgármester fia és menye zenészek, ezért a közösségi térben teljes színpad technika van hangszerekkel. A vacsora utáni buli biztosan sokáig emlékezetes marad nem csak nekünk… A faluban áram déltől éjfélig van, ezért éjféltől a zene, a légkondi és a ventilátor is leáll. 🙂

Felfedezés, tennivaló

Ha San Miguelbe tévedne valaki, akkor a falutól 1 km-re délre található kis strandról indulva a Maaodit és Ili szigetek körül fantasztikus korallzátonyok között lehet snorkelezni, nem feltétlenül kell tehát fél-egy napos hajótúra befizetni a környék legszebb víz alatti részének felfedezéséhez, de persze ez egy kicsit több úszást igényel.

EL NIDO ÉS AZ A NYOMORULT TÁJFUN

Transfer

Az „island hopping” túra végállomásaként a reggeli órákban helyi menetrend szerinti hajóval San Jose-ból megérkeztünk a nagy Palawan szigetre, San Fernando kikötőbe, ami a sziget észak-keleti csücskében van, és valójában egy teljesen jellegtelen kis falu.

Innen minibuszok viszik a nagyobb falvakba és városokba az utazókat és helyieket egyaránt.

Szállás

El Nidoban mi nem a belvárosban, hanem a parton, kicsit csendesebb részen szálltunk meg. Az egyik legnépszerűbb hostel a belvárostól kicsit délebbre az Outpost, kb. 10€/éj áron van a dorm. Mi közvetlenül mellette (az Outpost és a Sunset Bar között) lévő guesthouse-ban szálltunk meg. Olcsó, helyiek által üzemeltetett kunyhók, de bármikor átmehetsz ismerkedni/enni/társasozni a Outpostba.

Felfedezés, tennivaló

El Nido talán a legnyüzsgőbb és legnépszerűbb turista célpont Palawan szigeten. Nem véletlenül, az égbe meredő sziklatömbök, szürreális szigetpuklik, valamint búvár és surf spotok sok utazót csalogatnak a környékre. Ja és ne hagyjuk ki a pezsgő éjszakai életet. #Reggae (na jó azért van pár német söröző és elektronikus zenét játszó hely is).

Sok mindent terveztünk erre a négy napra, de sajnos itt ért minket utol a tájfun. Nem volt halálos pánik és bolt fosztogatás, csak kaptunk pár borult / esős napot, és őszintén szólva picit el is fáradtunk az előző 8-10 nap intenzív tempójától. Ezért sziklamászás, búvárkodás és a többi látnivaló helyett jól esett egy kis pihenés és végre (!) a kicsit változatosabb étteremkínálatból való válogatás. El Nido városközpontja egy hosszú sétáló utcából és több nyüzsgő kis utcából áll. Enni tényleg nagyon sok lehetőség van (nemzetközi konyhával).

El Nidóból robogóval több szép part is megközelíthető, 20km-re északra a Nacpan beach, néhány étteremmel, röplabda hálóval, edzésre, kocogásra kiváló hosszú homokos parttal. Nacpantól még 10km-re északra pedig a Duli beach vagy más néven surf beach található. Aki több napot szeretne szörfözni Palawanon, annak érdemes itt megszállni, megspórolva a napi kétszeri utazást El Nido és Duli között.

Már korábban is írtuk, hogy mennyire imádnak kosarazni a filippínók. Ottlétünkkor épp a méltán híres Christmas league elődöntőjét játszotta két palawani középiskola. Jó volt látni, hogy egy ilyen iskolai meccsre is kimegy az egész falu, három játékvezető és egy hangosbemondó folyamatosan követi az eseményeket, és az eredményből is látszik (112-106), hogy iszonyatos tempó és hajtás van (semmi védekezéssel). Persze a meccs után nagyon örültek, amikor a magyar óriások beálltak kicsit 3-3 ellen streetballozni velük.

Palawan szigetét a fővárosából Puerta Princessából hagytuk el, utunkat CEBU-ban folytattuk…

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük