Amikor egy számomra új városba toppanok, minden alkalommal az utazási célomból jól felkészülve, a klasszikus, eredeti kulturális jellegzetességeket várom. Dublin sem kivétel. Arra számítok például, hogy az igazi, filmekben látott ír kocsmák hangulata szippant majd magába a Temple Bar (a Liffey-folyó partján) környékén, aztán bár a hangulat nem rossz, mégis valamelyest mesterkélt. Én, turistaként, persze ezt is értékelem, hiszen milyen hálátlan látogató is lennék, ha nem tenném.

Instagramon már követhettetek minket Svédországba és Norvégiába, most azonban ideje, hogy írországi képes beszámolónk is megérkezzen néhány hasznos tudnivaló kíséretében.

Kilátás a Liffey folyón átívelő hídról

Dublin vibe

Elégedetlenségem oka csupán annyi, hogy a lakosság sokszínűsége a számtalan turista, külföldi egyetemi hallgató stb. okán mára a kultúrák talán túlzott keveredéséhez is vezetett, ezért többek között az igazi ír konyhából is kimaradtunk, helyette azonban egy szuper olasz éttermet volt lehetőségünk kipróbálni.

A Wallace’s Taverna, Dublin belvárosában az egyik leghangulatosabb olasz étterem.
Többek között kardhalat is találtok az étlapon.

Az üzletek Dublinban viszonylag korán, délután 6 korul zárnak, cserébe azonban hamar nyitnak a kocsmák. Élénk színű, szűkös utcák és sikátorok fogadják az érdeklődőket. és a nyitott ajtóval hívogató autentikus bárokból hangos, helyi dallamok áradnak.

Temple Bar: A The Bankers az egyik legnépszerűbb helyi szórakozóhely.
A Guinnes márka italaival gyakorlatilag bármely kocsmában találkozhatunk, a Guinesss Storehouseban pedig részletesebb betekintést nyerhetünk a márka történetébe is egy kis kóstoló mellett.

Bevásárlóutcákból nincs hiány (például Grafton és Henry), sőt, többemeletes szuvenírboltokat is találhatunk lépésenként. Séta közben fölfelé nézve is fantasztikus impressziók érhetnek minket, hiszen a dublini építészet kiemelkedő: látványos homlokzatok “bújnak meg” a dizájner üzletek fölött (érdemes inkább ezt nézni, ha a lelkünket és az agyunkat is megetetnénk, és nem csak a pénztárcánkat terhelnénk a városi túra ideje alatt).

Az Abbey Court színpompás hostel a part mentén.
Könyvesbolt. Kánaán a külvárosban.
Dublin az európai városok közül az egyik legdrágább, bár a skandináv területek árait nem éri el, érdemes felkészülni.
Elképesztően színes, süteményekkel bőségesen megpakolt kirakatok sorakoznak az utcák szélén.
A specialty coffee sok helyen kevésbé színvonalas, mint nálunk, de az üzlethelyiségek filmbéli hangulatot idéznek.
Már séta közben megüti az ember orrát néhány méterenként a friss muffin illata. Szinte minden boltban kapható a népszerű finomság.
A (vega és vegán barát) Lovin Spoon nevet viselő is kávézó az egyik kedvencem lett a North Fredrick Streeten.

A városon kívüli zöld

Számomra a bevásárlóutca vége nyújtotta a legnagyobb élményt. A St. Stephen’s Green ugyanis a mennyország egy olyan látogató számára, aki nem vásárolni érkezett. A város központjában található óriás park hihetetlen zöldjei olyan lágyan szippantják magukba az ott sétálókat, hogy a hatalmas fák által oltalmazott terület csendjében bárki elfelejtheti a nagyváros rohanó “szellemét”. Ez a hely egy nem is annyira kicsi “béke szigete” a monotonitásból kiszakadni vágyóknak.

A St.Stephen’s Green eső után a legszebb!

Városszerte könnyedén van lehetőség biciklit bérelni, akár többnapos bérletet is lehet váltani, vagy simán felpattanhat az ember egy helyi (emeletes) buszra. Én gyalogosan közlekedtem és bár néhány alkalommal az idő nem kedvezett (ebben az esetben azt mondanám, hogy a Dublinban töltött pár nap alatt megtapasztaltunk három évszakot), legközelebb is ugyanígy tennék.

dublin hétvége írország mondolo

Utazásom szintén fontos állomása volt a Trinity College, mely a legrégebbi ír egyetem. 1592-ben alapította I. Erzsébet (nők azonban csak 1903-tól nyerhettek felvételt). Ezen egyetem hallgatója volt többek között Dorian Gray megalkotója, Oscar Wilde is. Az egyetem területének valóban egyedülálló hangulata van. Az ódon, apróköves, téglaberakásos részek tekintélyt parancsolóan olvadnak egybe a rikítóan zöld füves részekkel.

Trinity College, mint legtöbb esetben, most is esőben.

Első írországi betekintőm itt véget ér, ám a bakancslistámon maradt többek között a Cliffs of Moher sziklás partja. Menetrendünk igen sűrűre sikerült, de legközelebb ez lesz az első állomásunk, hogy ne maradjon el a “Poldark” hangulat!

Tetszett Móni beszámolója? Akkor az olaszországi kiruccanásról írt cikket is kedvelni fogod! Gyere velünk utazni a világ körül instagramon, és kövess minket Facebookon is napi hírekért és előadásokért utazás és fenntarthatóság témában! A cikkben található fotók a mondolo.hu tulajdonát képezik.

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé.