Bocs a clickbait-es címért, a kávéültetvény valójában nem is Európában van, hanem a Kanári-szigeteken, ami valójában már Afrika.. Viszont a dezinformáció ellenére mesélek magáról a kávéról és egy hozzá kapcsolódó érdekes gran canariai élményről!
Kávétermesztésre a Föld csak egy szűk sávja az ún. „kávéöv” alkalmas, ami a Ráktérítő és a Baktérítő közti trópusi sávban terül el. Ebből kifolyólag Európa az egyetlen lakott kontinens a bolygón, ahol a klimatikus viszonyok nem teszik lehetővé a kávé szabadföldi termesztését. Ráadásul e termékeny sávot az általunk legkedveltebb két kávéfajta – a Coffea Arabica és Coffea Robusta – magasságigénye is tovább szűkíti, mert például az Arabica 800 méteres tengerszint feletti magasság felett nevel megfelelő hozamban pirosas színű kávécseresznyét.
Az igazat megvallva Európában csupán üvegházakban vagy az ablakba tett cserépben nevelhető kávécserje, de a gyarmatosításoknak és egy ügyes marketing fogásnak köszönhetően a Kanári-szigeteken termelt kávé máris európaivá avanzsálódik! Persze ne legyenek illúzióink, nem véletlen nem hallottunk a híres gran canaria-i kávéültetvényekről. Az európai kávé olyan, mint a magyar narancs: több büszkeség van benne, mint aroma. De tény, hogy az a kicsi is, ami a Kanári-szigeteken van roppant kézzel foghatóvá, interaktívvá és érdekessé teszi a kávét, mint mindennapi fogyasztási cikket.
Főzzünk fekete levest!
A kávét, mint italt először Etiópiában kezdték fogyasztani élénkítő és éhségűző hatása miatt. A muszlim hit szerint a kávébabot maga Mohamed kapta Gábriel arkangyaltól, hogy elűzze vele a fáradtságot, és megtartsa a szellem frissességét. Sok legenda kerink továbbá arról, hogy az első italt milyen okból készítették, de az általánosan elfogadott, hogy egy etióp kolstorban főzték le az első kávét:
- Verzió No.1: A növény összegyűjtött magvait elégették, miután egy Kali nevű kecskepásztor bevitte a színes bogyókat a kolostorba. Az indok, hogy a furcsa magvakat ördögtől valónak tekintették, ám mikor a kellemes illatot árasztó pörkölődött darabokat lefőzték, rájöttek, hogy igenis jó hatása van a szervezetre. A kérdés már csak az, hogy ha az ördög kreálmányának hiszel valamit, akkor miért akarod a végén meginni??
- Verzió No.2: Egy hatalmas bozóttűz utáni éhínség vette rá a szerzeteseket, hogy a megégett szemekből levest készítsenek, amiből később megszületett a kávé.
A kávézás szokását az arabok és a törökök hozták be Európába, ám az akkori népek többnyire el voltak foglalva a megszállás okozta kényelmetlenségekkel, így 16-17. században nem tudott meghonosodni. (Lásd Thököly és a fekete leves története!) A 19. század elejétől viszont az olaszoknál, németeknél és a Balkán népeinél lassan újra divatba jött a kávézás. Igaz nem a mai megszokott kiegyensúlyozott életérzés párosult hozzá ez kétségtelen, mert a szerbeknél a cigaretta, az olaszoknál a kártya és a szerencsejáték szorosan kapcsolódott a kávéházakhoz. Mindenesetre a kávé végre elérte azt az Európa szerte megérdemelt figyelmet, amire hivatott. És mint Karinthytól Móriczig bezárólag tudjuk, a reformkori Budapest Európa kézműves-biomálnás-kávéházi makaronja volt, annak minden bájával, csúfságával, intrikájával és ikonikusságával.
Az Agaete-völgy titka
A kép a Finca Los Castaños kávégazdaság előtt készült magyarázó célzattal. A háttérben látható ködhatár felett terül el a kanári-szigeteki Tamadaba-plató, amit északról az Agaete-völgy határol. A Gran Canaria nyugati oldalán húzódó 1700 méteres átlagmagasságú fennsík hirtelen emelkedik ki az Atlanti-óceán síkjából, ezért a sziget felől érkező nedves légtömegek útjába állva, azokat jelentős függőleges irányváltoztatásra kényszeríti. A gyors hőmérséklet csökkenéssel járó légköri kicsapódás pedig rendszeres esőzéseket hoz a platón, ami a porózus vulkáni kőzeten átszivárogva az Agaete-völgy forrásaiként jut a felszínre. Ezt a kedvező adottságot használják ki a helyi termelők,
mert hiába a nagy meleg, a hosszan tartó aszály és a szárító szél, az Agaete-völgy az év egészében alkalmas növénytermesztésre.
A völgy teljes hossza egy gazdálkodói édenkert. Termelnek itt papayát, szőlőt, narancsot, mangót és ezernyi féle gyógy- és fűszernövényt, no meg kávét! Ráadásul nem is akármilyet: Coffea Arabica Typicat. A nemzetközi kávé minősítési rangsor szerint – mely 5 kategóriába sorolja a kávé fajtákat – a Typica a nagyon jó minőségű fajták közé tartozik. „Egy alacsony hozamú és nagy szemű kávéról van szó. Optimális termő magassága az egyenlítőnél: 1600m. Nevezik még Criollonak (Creole), Indionak (Indian) vagy Arabigonak (Arabica), Blue Mountainnak és Sumatrának. A Typica-vonalnak a legkiemelkedőbb képviselője. Dél-Nyugat Etiópiából származik, mint az arabikák általában. A 18. században terjedt el a Karib-térségben. Talán Jamaicában vált igazán híressé, a Jamaicai Blue Mountain régióban termesztett kávé miatt és tett világhírnévre szert.”
További hasznos infókat a legkiválóbb kávéfajták rendszerezéséről itt találsz.
Beavatás és kóstolás
Az általunk megszemlélt kávégazdaság egy pici, pár ezer cserjés gazdaság, ám ők a legnagyobbak az Agaete-völgyben. A Finca Los Castanos egy igazán pazar kis vezetést kínál az idelátogatóknak, ahol megismerhetjük és megérthetjük a helyi mezőgazdasági szokásokat, trendeket, továbbá a vezetés kézzel foghatóvá teszik a városok szupermarketeiben található gyümölcsök és borok eredetét.
A vezetés során Paco beavatott minket a kávé termesztés nehézségeibe, a Typica igényeibe és egy egészen pontos botanikai előadás során megtudtunk pár nagyon érdekes tényt magáról a kávécserjéről. Például, hogy a cseresznye az ágak teljes hosszábban érnek, és egy ágon a bimbótól, a jázmin szín virágon keresztül a különböző érettségű bogyókig minden stádium megtalálható. Ez annak köszönhető, hogy az Agaete-völgyben szemenként szelektált, kézi szüretelési módot alkalmaznak, így csak az érett piros cseresznyét szüretelik. A szüret során figyelnek, hogy a bogyó kaccs része ne sérüljön, hisz akkor a növény a termés helyén újabb virágot hoz, folyamatossá téve a hozamot.
A szüret után két lehetőség van, hogy a gyümölcsön belül megbúvó babokhoz hozzájussunk: mosatunk vagy szárítunk. Agaetében a környezettudatosság vagy a lustaság vezérelve, de az utóbbit alkalmazzák. Egy nagy szitás álványra borítják a leszedett termést, amit a napon hagynak kiszáradni. Száradás közben meg-megforgatják a bogyókat, hogy ne tapadjanak össze és, hogy így ne rohadjanak össze, valamint a forgatás során a megszáradt gyümölcshéjak is elkezdenek levállni a babról. Kevesen tudják, de a kávé nem úgy néz ki – mint mondjuk a szilva – hogy a gyümölcshús alatt rögtön ott a bab. Ahhoz, hogy elérjünk ahhoz a babhoz, amit mi már pörkölt állapoban látunk még 2 takaróréteget kell letisztítani, ahogy az a képen látszik:
Következő megálló a pörkölés, ami egy különálló szakma, egy művészet! Sok cikk kijönne belőle, hogy milyen paraméterekre kell figyelni a pörkölés során, és hogy a „reccsenések” mit jelentenek.. Ha bővebben érdekel, hogy miről is hadobálok, kattints ide!
De végülis elérkeztünk a túrán magához a kóstolás részhez. Már lelőttem a poént, hogy kissé pocsék volt a kávéjuk, de mint a vezetés során is megtudtuk rengeteg helyen el lehet tolni a dolgot, és roppant egyszerű rossz kávét készíteni. Valószínűleg mi voltunk pechesek, és kifogtunk egy rossz szériát, de a kávé körüli know-how megszerzése felülírta azt a földes, égett ízt, amit talán Zsófi arca ír le a legjobban.
Tényleg sok helyen el lehet tolni, ha már a kezdetek kezdetén azt feltételezzük, hogy az itt nevelt bogyók a legjobb körülmények közt nőttek és tökéletes időben szüretelték őket! Íme pár példa:
- A pörkölés során elcsúszott valami: Túl magas hőmérséklet, hosszú pörkölési idő, nem nézték a páratartalmat, stb.
- Nem volt megfelelő az őrlemény szemcsenagysága, amit az adott főzési technikához választottak.
- Nem megfelelő volt a víz. – Valószínű, ez sokban hozzájárult az kapott ízhez, mert a völgyben feltörő források nagyon magas oldott vasat tartalmaznak. Olyan ízt adva a víznek, mintha a kerti fúrt kútból jönne.
- Önmagában a főzés során rontottak el valamit. – Az égett íz talán ebből fakad.
Tehát a kávé egy komplex dolog és kérlek kedves Olvasó, ne hidd azt, hogy az agaetei ültetvény látogatás egy hiábavaló program volt! Sőt, kérlek hidd el, egyik meghatározó pontja volt a kávé és köztem lévő viszony formálásában. Ha Gran Canarián jársz mindenképpen menj kávétúrára, mert Európához ez van a legközelebb, és bizton állíthatom le fog esni az állad!