Szokásunkká vált, hogy tárgyak felhalmozása helyett élményeket gyűjtünk, méghozzá lehetőség szerint közöseket. Azonban, ami nekünk jóleső felszabadulás a mindennapi monotonitásból, az egy pici gyereknek a megszokott, biztonságos közegből való kimozdítást jelentheti. Fontosnak érzem, hogy pozitív élményekben bővelkedő legyen mindannyiunknak az út, és hiszem, hogy aktív kikapcsolódás is lehet ez az „esemény”. Erre azonban készülnünk kell.
Fel kell térképeznünk, hogy mely területeken közelít egymáshoz érdeklődési körünk a gyerekeinkével, így mindannyiunk számára minőségi lesz az együtt töltött idő (időjárástól függetlenül is). Kirándulásaink alkalmával törekszünk arra, hogy a kicsiknek kedvezzünk; és őszintén szólva ezzel a saját életünket is megkönnyítjük: a megfelelő projekt tökéletesen leszívja a gyerekek „soha le nem merülő” elemeit, és így szuper családi emlékeket is nyerhetünk. Szülőként azonban ebben is rugalmasnak kell lenni, és késznek az alkalmazkodásra – lehetőség szerint minél kreatívabb eszközöket bevetve. Igyekszünk sokat beszélgetni a ránk váró kalandokról, mesét szőni az utazás köré, és beindítani a gyermeki fantáziát már jóval indulás előtt. Általában mesekönyvekkel hangolódunk, így most megosztok néhány, esetünkben jól bevált darabot, ami az ovisunk érdeklődését felkeltette: Bartos Erika: Brúnó Budapesten, Hoppla meséi, Csapody Kinga: Irány a Velencei-tó, Utazik a család – Irány a Balaton, Nézd meg, hol laknak az állatok! stb. Ezen sorozatok minden darabja nagy kedvenc lett.
Ahol álomra hajtjuk fejünk…
A szállás kiválasztása az egyik legsarkosabb része a kiruccanás megtervezésének. Ne legyen sok lépcső, mert balesetveszélyes a kicsinek, vagy épp egész nap oda-vissza kísérgethetjük a fokokon. Legyen szép a kilátás, nagy az ablak, de ne tudjanak rajta kimászni a gyerekek. Legyen kád, mert szeretnek pancsolni este, és persze etetőszék, hátha egy helyben marad legalább a kisebbik sajtkukac, amíg vacsorázunk. Legyen konyha, és tisztaság… A mi gyerekeink hajnalban kelnek, nem fogják csendben kivárni, hogy felszolgálják reggel kilenckor a svédasztalos reggelit, viszont annál többet mászkálnak, fekszenek kisautózás közben a padlón. Talán halkan reggelizni sem fognak. Ez tulajdonképpen biztos is. Ezeket a részleteket összefésülni, és megtalálni a helyszínt, amely mindannyiunk számára ideális, néha nem is olyan könnyű. Kompromisszumot kellene kötni. Ez az, amit nem szeretek. Meg animátoroktól zsongó hotelben tölteni az időmet. Kis túlzással, mindegyik franchise-hotel ugyanúgy néz ki, a csillagok számától függően. Akkor pedig jogosnak tűnik a kérdés, hogy minek utazzunk messzire, ha hasonló lehetőségek helyben is adottak lehetnek. A sablonok helyett választhatunk egy régi pajtából kialakított autentikus kis lakot a Mátrában, vagy akár egy komfortos rönkházat fél órányira a nyüzsgő nagyvárosi utcáktól. Számunkra ez az ideális verzió, ahol a család minden tagja megkapja azt, amire vágyott. Friss levegőt, szabad ég alatti beszélgetéseket, közös étkezéseket, és a lehetőséget kisebb-nagyobb csillagtúrákra, természetjárásra, nagyítóval való rovarvadászatra a ház mögötti réten.
Mit viszünk magunkkal a minimalizmus jegyében?
Az a fajta ember vagyok, aki vész esetére is csak a legszükségesebbeket cipeli magával, mint ragtapasz, lázmérő, lázcsillapító, vízálló tok az úton gyűjtött „kincseknek”, saját készítésű naptej, textil zsebkendő, kézfertőtlenítő (szintén kikeverhető házilag, környezetbarát verzióban), illóolajok kullancsok ellen, és persze kullancs-csipesz, ha mégsem sikerülne észrevétlenül átsurrannunk az erdőn, és kiszagolnának minket a „ragadozók”. Ideális esetben, külföldi utazás alkalmával sincsen szükség sokkal több gyógyszerre, ha előre tájékozódunk, és a kötelező oltásoknak utánajárva indulunk neki a kalandnak.
Mivel sokfelé járunk, a telefonszámunk mindig a gyerekek zsebébe van tömködve, vagy olykor a kezükre írva, hiszen képesek fél perc alatt eltűnni egy 20 nm-es üzletben is… (Erre szintén klassz megoldás lehet a telefonszámos karkötő/callkötő) Mindezek mellett, jó, ha kéznél van váltás (mosható, vagy eco, lebomló) pelenka és ruha, a kicsik korától függően.
Teljesen mi sem tudunk elszakadni a civilizált mindennapoktól, viszont próbáljuk ennek is a jobbik oldalát megfogni. Szerencsére szuper alkalmazások vannak már kirándulóknak, a mi egyik kedvencünk a „Madárhatározó”, melyet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek köszönhetünk. Ez a telefonos alkalmazás hosszas bandukolás során is izgalmas a gyerekeknek, de autós úton is szívesen nézegetik, miközben hasznos tudással gazdagodunk általa mindannyian. Tegyetek vele próbát Ti is!