Természetesen első lépésben egy közhely-cunamit fogok elindítani. Azért menő Shanghai, mert végtelenül diverz és izgalmas. Most, hogy ezen túl vagyunk vágjunk bele, a valódi miértekbe.
Mindenek előtt tudnunk kell pár sötét háttérsztorit Shanghai-ról, mert mint a világ minden izgalmas városa, Ő sem patyolat tiszta. Hála Istennek! Első tényként szeretném leszögezni, hogy Shanghai nem egy koszos halászfaluból nőtte ki magát.
Történetünk az 1800-as években kezdődik
Az ekkor 4,5 km átmérőjű várost 4 méteres fallal vették körbe, amit négy őrtorony védett a csúnya, gonosz nyugatiakkal szemben. Annyiban igaz a halászfalus sztori, hogy az itteniek főleg halászattal valamint folyami és tengeri kereskedelemmel foglalkoztak, de mégse egy iszapos faházakból álló katyvasz volt Shanghai.
Kína az Ópiumháborúk elvesztése után kénytelen volt átengedni tengeri kikötőinek nagy részét a nyugati hatalmaknak, így Shanghai legértékesebb részeit is az amerikaiak, az angolok és a franciák vették irányításuk alá. A Nemzetközi Negyed név alatt egyesült amerikai és angol körzet, a Francia Koncesszióval karöltve láncreakció szerűen el kezdte felhúzni Shanghai-t, Kína vezető kikötővárosai közé.
Az első világháború után elindult egy erős westernizáció, ami főleg a már említett negyedeket értintette, de legszembetűnőbben a Bundon materializálódott. Az egymás után felhúzott gótikus, barott és klasszicista hotelek és bank épületek számos híres tervező munkásságát dícsérik, köztük egy orosz hadifogságot megjárt felvidéki magyarét is.
További régi képekért katt ide és ide.
Ahogy az lenni szokott, a progresszív városfejlesztéssel és a tömérdek pénzzel megjelentek a szórakozóhelyek, kaszinók, prostituáltak és a drogok.
A ’20 évek Kínájának Szodomája Guanzhou (Kanton), míg Gomorája Shanghai volt.
Az akkor hatalmon lévő Kínai Demokratikus Kormány (Kuomintang) pedig nem zavartatta magát, hiszen iszonyatos bevételekre tett szert ezen üzletágakból. Az 1910-es statisztikák szerint a VILÁG drogfogyasztásának 90%-a kínai szükségleteket elégített ki. Ez főleg az ópiumra korlátozódott, ám mint szám, félelmetesnek hangzik. Meg is alapították az Ópiumellenes Hivatalt, ami szoros együttműködést ápolt a Közbiztonsági Szolgálattal és a kormánnyal. Azt hiszem ezt nevezik win-win szituációnak.
A lényeg, hogy Shanghai lakossága megnégyszereződött, az élet pezsgett. De mind ismerjük Gomora történetét, Shanghai-nak is vesznie kellett. Igaz, nem az isteni végítélet jött el, hanem Mao és a kommunista diktatúra. Mao ideje alatt a város egy recesszív időszakát élte – mint úgy Kína általában – és ebből a gödörből csak Teng Xiaoping tudta kirángatni. A „kínai típusú szocializmus” ugyanis eltökélte, hogy létrehozza a saját Hong Kongját, ezért nekiveselkedtek Shenzhen és Shanghai fejlesztésének, amivel megalapozta, hogy Shanghai az lehessen, ami ma: KIRÁLY!
A high-tech tradíció és mocskos csillogás
Shanghai nagyon fura. Persze jó értelemben. Egyszer olyan érzésed van, hogy ez az a hely, ahol bármi lehetséges, majd utána rájössz, hogy az ottani kommunista világ mégse olyan szabad. Később rátalálsz az eldugott utcákra, ahol koszos kis kifőzdékben esznek a helyiek, és meglátod az 35 emeletes panelok közé betuszkolt buddhista templomot. Természetesen mindez még nagyobb felhőkarcolók árnyékában játszódik. Lépten-nyomon meglep a város. Zsizseg!
Shanghai egy élő organizmus, ami roham tempóban evolválódik, hogy lépést tartson a helyiek és a befektetési szándékkal érkező külföldiek igényievel. Elég csak a Bunddal szemközti Pudong negyed rövid, de velős átalakulásáról megemlíteni pár szót. 20 év alatt a káposztás fóliaházak lecserélődtek ikonikus felhőkarcolókra és mára Shanghai kiskertjei Ázsia és a világ kereskedelmi központjává nőtték ki magukat. Ha felmegyünk a Shanghai Tower (¥180) kilátószintjére – ami a 180. emeleten található btw – azon felül, hogy eszelős kilátásban lesz részünk, megérthetjük, mit is jelent az a kifejezés, hogy „városfejlesztés”.
Ha a város felé fordulunk, elsőként a Huangpu-folyót és a rajta közlekedő kompokat kapja el a tekintetünk. A Huangpu a Jangce egyik mellékfolyója, amit érzékeltetésképpen megjegyeznék, hogy akkora mint a Duna… A Huangpu stratégiai szempontból extrém jelentős szerepet töltött be Shanghai életében, hiszen ő köti össze Shanghai-t Suzhou-val, így lett az a selyemkereskedelem verőere.
A Huangpu bal partján
…terül el Shanghai régi városrésze, a Puxi. Ez vitathatatlanul a legizgalmasabb része Shanghai-nak, hiszen itt van a város magzónája. A Shanghai Towerről ide nézve egy harmonikus katyvaszt látunk, ahol kis kétszintes házikók, 30 emeletes panelek és banki irodaházak húzódnak, egymástól jól elkülöníthető zónákban. Persze, idáig ebben nincs sok különbség más nagyvárosokkal szemben, de mivel a világ második legnagyobb épületének tetejéről nézhetünk le, a távolból megjelennek az ipari parkok is, amik nélkül Shanghai életképtelen lenne.
A város körül 13 erőmű zúg szüntelenül, hogy kiszolgálja azt elektromos árammal. Még a tudatos várostervezés ellenére sem tudták a kínai mérnökök elég messzire építeni őket, hogy a Shanghai-i amőba be ne kebelezze őket rövid időn belül, így vannak panellakók, akik egy bazi nagy hűtőtorony lábához viszik le a kisgyereket, hogy focizzon a grundon. És ezek csak az energiát előállító üzemek..
Kedvenc helyeink a városban
De most jöjjünk egy kicsit beljebb, a „szép” Shanghai-ban: Számomra a legérdekesebb rész nem a Francia Koncesszió, a Yu Garden vagy a felesleges pénzszóró központok, mint a Nanjing East Road vagy a Tainzifang. Mondom ezt úgy hogy, ha Shanghai-ban járunk ezek a helyek mind kihagyhatatlanok ÉS kötelezőek!!
Szerintem, ami igazán jó Shanghai-ban az a People’s Square és a Jade Buddha Temple. Naná, hogy a háttérsztori miatt.. 🙂
Az előbbi Shanghai kulturális turmixgépe. Minden nap lehet itt találni valamilyen etnikumnak, vallásnak vagy népnek egy kisebb felvonulását, tánc vagy zenei fesztiválját. Arról nem is beszélve, hogy a legjobb Hong Shao Shi Zi Tou-t – Shanghai jellegzetes gőzgombócát – az innen nyíló Huanghe Roadon lehet kapni.
De mindez totál elhanyagolható a People’s Square legelmeroggyantabb eseményéhez képest, ami a Házasságkötő Vásár (Shanghai Marriage Market). Azok a helyi öregek, aki már megunták, hogy gyermekük ki sem lát a munkából, és már aggasztóan nem fordít megfelelő időt a párválasztásra, kijönnek ide és hagyományos toll-papír formátumban hirdetéseket adnak fel. Igen, azért, hogy párt találjanak a gyereknek, akik nem is annyira gyerekek már.. 30 pluszosok általában.. A rendszer tökéletesen működik, hiszen ha esik, ha fúj a téren mindig vannak ‘árusok és vevők”..
A Jáde Buddha Templom (¥20) az egyik személyes kedvencem, hiszen Shanghai központjától 4 metrómegállóra ez egy ma is működő buddhista kolostor. A templomot 1918 és 1928 közt építették fel, és rendszeresen restaurálják, így olyan gyönyörű, hogy megszólal. A jáde Buddha szobrot, amiről a nevét kapta, egy Hui Ge nevű szerzetes hozta vissza Kínába a 20. században, ami az egyike a hazahozott 5 darab, egy tömbből kifaragott jáde Buddhának. Rengeteg shanghaji keresi fel a templomot nap mint nap, hogy adományokkal és füstölőkkel róják le tiszteletüket a megannyi pavilonból álló komplexumban.
A legjobb shanghaji hely címét pontosan ezért érdemelte ki, mert azon felül, hogy maga a templom zseniális, a lakónegyed is egyedi hangulatú. Itt nem érzi az ember, hogy a világ egyik legnagyobb városában van. Mérsékelt a zaj, és inkább egy kisebb kínai város hangulatát adja vissza az utca, ahogy a 35 emeletes panelok lábánál a zöldségesnél almát vásároló nénik totyognak, vagy a kifőzdék előtt játszanak a gyerekek az utcán. Tökéletes terep, ha bele kívánunk olvadni a helyi mindennapokba!
Természetesen ez a cikk a teljesség igénye nélkül született meg, hiszen ezeken a helyeken kívül ezernyi titkos, rejtett ékszerdoboza van Shanghai-nak. Lehetetlen bemutatni. Mindenkivel előfordult már, hogy bizonyos zenéket kapcsol személyekhez, pillanatokhoz, vagy helyekhez. Egy olyan zenét, aminél semmi sem képes jobban összefoglalni, azt, ami a fejében van. Nos, nekem Shanghai összefonódott az Eminem számokkal. Ha kint jártok, feltétlen tegyetek be pár számot, és írjatok a hatásáról!
Értem, hogy ez nem egy akkurátus befejezés, vagy konklúzió, de ha egy város menő, akkor az a legfundamentálisabb jellemzője, hogy lehetetlen bemutatni!
További kínai bejegyzéseinekért katt ide!
Gyere velünk utazni a világ körül instagramon, és kövess minket Facebookon is napi hírekért és előadásokért utazás és fenntarthatóság témában! A cikkben található fotók a Mondolo Egyesület tulajdonát képezik