New Orleans a jazz fővárosa.
Ám azt már kevesebben tudják, hogy egyben a legeurópaibb város is Amerikában, hisz az itt letelepedő francia, spanyol, majd ismét francia telepesek sokkal emberségesebben bántak az rabszolgáikkal, mint északi-ameikai társaik. A köztudottan erős déli szegregáció, és kegyetlen rabszolgatartás csak az amerikai függetlenség kikiáltása után honosodott meg New Orleansban. No persze a franciák is tartottak és dolgoztattak rabszolgákat, ám megengedőbbek voltak a feltételeik. Például, a fehér és fekete együttlétből született gyerek nem rabszolgaként, hanem szabad emberként látta meg a napvilágot, és franciák szemet hunytak a törzsi vallás, a voodoo gyakorlása felett is. Természetesen az újonnan behajóztatott rabszolgákat azért kötelezték a kereszténység felvételére…
Az európai vonal mellett New Orleans városát karibi hangulat öleli körbe, ami az ünnepekben, az építészetben és az ételekben bontakozik ki. Valamint az utca emberén, ahogy beszél, és amilyen könnyen veszi az életet. A kaibi életérzést a spanyolok és a Karib-térségből behurcolt rabszolgák honosították meg, hiszen a rabszolga utánpótlás nem közvetlen a Fekete kontinensről, hanem a Közép-Amerikai szigetcsoportról érkezett.

Mikor megérkeztünk elfoglaltuk szállást a Canal Street-en lévő NOLA Jazz Hostelben, amit ezúton is minden New Orleansba érkező backpackernek ajánlok. A személyzet extra figyelmes és nyitott, a szállás pedig jó és New Orleans-I viszonyokhoz mérten olcsó. Ripsz-ropsz összecimboráztunk kissé bolond recepciósunkkal Jay-jel, aki lokálpatrióta révén egyből beavatott minket a helyi valóságba. Megtudtuk, hol a legjobb este a zene, hol, mit együnk és mit nézzünk meg úgy, hogy ne kelljen sok turistával osztozni az élményen, és beszívhassuk a New Orleans-i mindennapokat.

New Orleans kultúrális központjai
Igen, nem egy, kettő központja van a városnak: egy tradicionális és egy modern. Mint az amerikai városok általában New Orleans is neighborhoodokra van osztva. Ez kb. a kerületek megfelelője, de Amerikában ennek van egy megfoghatatlan többletjelentése. Egy megkülönböztető, és kiemelő tartalma. Ebből kiindulva minden neighborhood más és más, vagyis nem lehet egy egységes New Orleans-i atmoszféráról beszélni.
A város történelmi központja a French Quarter. Ez a neighborhood gyakorlatilag egy felnőtt élménypark tele kocsmával, étteremmel és koncerttel. Napközben pedig a számtalan bolt és múzeum bejárásával tölthetjük el az időnk. Ha a Quarterben valami történik az biztos, hogy a Jackson Square-ről indul. A nyüzsgő téren zenészek, tenyérjósok és festők szórakoztatják a sétálókat, ám az intravertáltabbak számára is érdemes eljönni, mert a teret körbeölelő házak látványa picit eltereli a gondolatokat. A kellemes vajszínükkel, kovácsoltvas erkélyes teraszaikkal, sötét fareluxás ablakaikkal szépen hatnak a szemlélőre, és képzeletben már Kubában is járunk. A város jelképe a St. Louis Cathedral. A kissé Disney kastélyra hajazó keresztény templomba megéri benézni, de ha igazán képbe szeretnénk kerülni New Orleans történelmével, akkor a Mellette lévő Cabildo, vagy városháza a mi helyünk. A benne lévő színes, szagos kiállítás garantált két órás program.
De inkább nézzük, mitől lesz a French Quarter felnőtt élménypark! Nem nehéz a válasz, csak végig kell menni a Bourbon Streeten. (Igen, már a neve is adja magát..) Tehát ez a buli utca, tele kocsmákkal, zenével, bárokkal és az égvilágon mindennel. Viszont a helyiek nem szeretik, és csak a kommersz turisták mennek ide, akiket elvakít a New Orleans-i feeling. A helyiek Hányásszag utcának csúfolják, ami felettébb találó a kontroll-vesztett, pénzes turistáknak köszönhetően… Amúgy baromi drága, igazából csak egy bazi nagy hype! Jay viszont megsúgta, hogy van egy „Local Bourbon Street”, ami a következő neighborhoodban, Bywaterben van.

Bywater New Orleans kreatív negyede, ahol a helyi művészek, zenészek, hippik és melegek élnek és buliznak. Az itteni Bourbon Street pedig a Frenchman Street. Fantasztikus! Na, ez az, ami New Orleans-ról eszedbe jut! Nem tudsz rendesen végigmenni, mert mindegyik divebarba be akarsz menni. Hogy mi az a divebar? Kvázi a helyi késdobáló megfelelője a lokálossága és olcsósága miatt. De inkább egy menő romkocsmához hasonlítanám. Sokkal jobb mint amire egyáltalán számíthatunk. Tehát klassz az összes, mert a nyitott ajtóból remek zene szűrődik ki, és az üvegablakokon át egy kellemesen sötét, de mégis bensőséges hangulatú kis térbe látunk be pár asztallal, egy pulttal és a zenészekkel. Általában díjtalan a belépés, de cserébe illik fogyasztani valamit, aminek az ára végül is egy hazai koncertjegy árával egyenértékű.. DE TOTÁL MEGÉRI! Itt van pár hely, amit mi kipróbáltunk: Mimi’s, The Spotted Cat, és a kedvencünk az Apple Barrel, aminek az emeletén egy zseniális kis étterem üzemel..
…és ha már zenénél tartunk, akkor egy kis helyi kortárs zene!
Ha szeretnél egy átfogó képet kapniNew Orleans gasztronómiájáról, látogasd meg Mondolo Kalauz e témát boncoló írását!