Az Őrség az utóbbi évek legfelkapottabb hazai desztinációja, ahol a városi ember a nyugalom rejtett zárványát reméli. Kiváltképpen érvényes ez a COVID idején, amikor a érintetlen kultúr- és természeti táj felértékelődött. Kissé hezitálok, hogy leírjam-e az érzéseim az őrségi utunk során tapasztaltakról, persze tisztában vagyok vele, hogy nem ettől az egy írástól lesz Balaton-felvidék az Őrségből. Így a felelős, tudatos utazás szemüvegén keresztül tessék olvasni az alábbiakat!
Őrségi gyorstalpaló
Itt minden település rejt valamit. Mivel a falvak szétszórtan helyezkednek el így, a tartalmas programhoz sokat kell úton lenni. Javasolt az autó, a bicikli vagy a manapság egyre népszerűbb e-bike használata, hogy minél több apró csodát érintve fedezhessük fel az Őrség vidékét. Lássunk párat minden kategóriából!
Mit őriz az Őrség?
Az Őrség az egykori kiterjedt magyar határőrsáv, a gyepű egyik nyugati részterülete. A Mura és a Száva által szétdarabolt, mocsarakkal, lápokkal, sűrű keményfás erdőkkel és magaslatokkal mozaikozott terület a haza védelmét látta el a honfoglalástól egészen a tatárjárásig. A római korból számos erőd és földvár alapja maradt ránk, amiket a későbbi korok népei tovább használtak. Voltaképpen egy több napi járóföldnyi terület volt a gyepű, amit az őrségi dombokon is székelyek őriztek, állítja számos leírat.
Mindenhol csak szerek
Az Őrség apró települések keszekusza rendszere. Pár kilóméterenként érik egymást a jó esetben is pár száz lakosú, iszonyatosan hangzatok, ám számomra megjegyezhetetlen nevű települések. A magaslatokra épült házcsoportok, un. szerek a hatékony tájhasználat és az egykori határvédelmi feladatok ellátására alakultak ki. Ez a településfejlődés olyannyira egyedi, mint az alföldi tanyák.
Falusi udvar részlet Őrimagyarosdon
Nagy zöldség
Az ország egyik legcsapadékosabb táján járunk, ahol Alpok leejtői révén mindenhol forrásokba, patakokba, folyókba és ingoványokba botlunk. Ez nagyon kedvez, hogy dús vegetáció borítsa az enyhén dimbes-dombos tájat. Hatalmas tölgyesek és bükkösök között, szép állású fekete és erdei fenyő ligetek bukkannak elő, a völgyek aljában pedig a mézgás éger az úr. Az aljnövényzet is buja, sokféle páfrányfajjal, liliommal, de itt találkozhatunk kockás liliommal és a boldogasszony papucsával is.
A növényvilág változatossága magával hozza a színes állatvilágot. Az Őrség az egyik legjobb vadállománnyal bíró területe hazánknak, ahol a nem nehéz szarvasokkal, vagy esetleg rókákkal összefutni séta közben.
Tiszta lábbal a tőzegmohán
A szőcei tőzegmohás láprét az igazi arany középút, ha meg szeretnénk ismerni az Őrség lápvidékét, de nem kívánunk bokáig gázolni a pangó vízben. A pallózott ösvény persze nem csak nekünk, hanem a lápréti növényzetnek is extrém hasznos, mert ez a különleges társulás roppant sérülékeny!
A tőzegmohás lápréti tanösvénye elkalauzol bennünket a régmúlt tájhasználati hagyományokba, és bemutatja a láprét flóráját és faunáját. Külön érdekesség, hogy itt van a hazai kereklevelű harmatfű egyik legnagyobb stabil állománya. Ez ha első hallásra nem mond semmit, elárulom, hogy ez a növény az egyik honos ragadozónövényünk!
Nagyvadvédelem
Nem csak az amerikai prérin, Európában is jelentős bölényállomány élt. Többek közt Mátyás király is rendszeresen járt bölényvadászatra a Déli-Kárpátokba, főleg a Retyezát és a Páreng vidékére. Ez a csodás állat a túlvadászatnak köszönhetően mára csak egy zsebkendőnyi területen, a lengyel Bialowieżai Nemzeti Parkban él szabadon, és ott is szigorú védelem alatt. Megmentése érdekében számos ország csatlakozott egy nagyszabású szaporítóprogramhoz, köztük Magyarország is. Szalafőn egy remek kilátóval és etetővel felszerelt látogatóközpont várja a bölénylesőket.
Érdemes látcsövet vinni Szalafőre
Hagyomány
A reformáció terjedésével az Őrség mélyen katolikus lakossága is elkezdetett keveredni. A korai időkben csak a katolikus közösségek emelhettek templomokat, a reformátusok csak harang nélküli imaházakat építhettek. Így nőtt meg a fából ácsolt haranglábak száma a vidéken.
Sok falu büszkélkedhet haranglábakkal, de a leghíresebb, az Őrség szimbólumaként is ismeretes a pankaszi szoknyás haragláb. Kellemes kitérő a Szőce felé, és ha kisgyerekekkel utazunk bekukkanthatunk Szaknyérre, ahol alpacákat lehet etetni.
A pankaszi szoknyás harangláb
Nem csak a szemnek
Az Ízrestaurátor egy csokoládé manufaktúra Őriszentpéter mellett, Ispánkon. Pazar élmény, már belépni a fa burkolatú üzemecske látogatóterébe is pazar élmény! A kellemes csokoládé, kávé és fűszerek keveréke csapja meg az ember orrát. Erős György, az ízrestaurátor nagy szakértelemmel, kedvességgel és végtelen türelemmel mesél újra és újra a csokoládékülönlegességeiről, így megéri megszakítani Ispánkon a roadtripet!
