Túrázzunk a Vajdaságban!

Rendben, teljesen megértem, ha a Vajdaság hallatán nem a túrázás jut az eszünkbe. Nekem is hamarabb ugrik be a burek, a barack pálinka és sok egyéb más.  Sokan vagyunk ezzel így, pedig a Vajdaság ékszerének becézett Fruska Gorát nem szabad leírni!

Először kerüljünk képbe ezzel a méltatlanul elfeledett kedves kis középhegységgel. Mikor e térség még a Magyar Királyság fennhatósága alá tartozott Álmos-hegynek vagy Tarcal-hegynek hívták, ám már az akkori térképeken is sokszor csak a Fruska Gora volt olvasható. A Fruska Gora név eredete egy régen itt élő népcsoport a frígek nevéből ered, és betonozódott be a szerb és horvát lakosság tulajdonnevei közé.

A Nyugat-Kelet irányultságú – nagyjából Mecsek méretű hegy – legmagasabb pontja a Vörös-bérc, szerbül Crevni Čot (539 m). A Fruska Gora éghajlattani, és hidrológiai adottságainak köszönhetően kiválóan alkalmas  szőlőtermesztésre és ebből kifolyólag bortermelésre. Olyannyira, hogy a kora középkori Magyarország legjobb és leghíresebb borát, a szerémit, a Fruska Gora hűvös pincéiben már az 1200-as évektől nagy boldogságok közepette fogyasztották.

Érdekesség: Magyarország déli városaihoz (Pécs, Mohács, Szeged) a Fruska Gora sokkal közelebb van, mint a Budai-hegyek. A Szegedről a szerb autópályán 1,5 óra alatt Újvidéken találjuk magunk.

Túra a szívek között

Újvidékről indulva, 45 perc autókázással később, már nagy reményeket táplálva ficánkolhatunk az ülésben, mert már az autóút igen különleges: ketté válik. Az autóút egy jó 6 km hosszúságú szakaszon úgy ágazik el, mint a középen felnyílt cipzár. Nagyon érdekes, és meglepő fordulat ez, és ott van még a táj! Mert a táj lehengerlő, és kellően vad. Persze a szó nemesebbik értelmében. Se nem túlfejlesztett, se nem elhanyagolt. Amolyan „Jó lesz, ez itt Szerbia nem az EU!” felkiáltás érződik a levegőben. Pont ez a bája a helynek!

Legfontosabb látnivalók:

  • Krusedol Monostor
  • Velika Remeta Monostor
  • Jazak Kolostor
  • TV torony (megviselte a háború, de pont ez a bája)
  • Ledinacko Jezero (Jeges-tó)
  • Dumbovacki-vízesés

Az ütött kopott utak mellett sok pad, sütögető hely és tisztás fekszik, amit a helyiek ki is használnak, mikor kimenekülnek az újvidéki panelek lehúzó világából. Mondhatnánk, ez a vajdasági Normafa.. Van is ebben valami, mert nem csak pihenni, hanem biciklizni és futni is kijárnak ide az újvidékiek. Akár bicajjal, akár bakancsban járjuk a Fruska Gora erdőit, nem lehet nem észre venni a szivecskés túrajelzések tömkelegét, ami az évente megrendezett Fruska Gora Maraton hivatalos jele. Európában egyedülálló, hogy ilyen hosszúságban – leghosszabb táv 102 km – a megszokottól teljesen eltérő jelrendszert használnak az erdőben való tájékozódáshoz. De milyen jól teszik!

Nem kell rózsaszín ködben úszni ahhoz, hogy a járókelőt körbe lengje egy megmagyarázhatatlan hangulat, mikor a napsütötte erdőben szivecskés fák között jár.

Ha túrát meguntuk vagy elfáradtunk – amire van esély, hiszen a utak nincsenek a legjobban kitaposva – a Fruska Gora déli lejtőin a több tucat ortodox kolostor és megannyi pincészet várja a látogatót, hogy felfrissüljün.

Hajrá, irány a Vajdaság!

Kedvcsinálónak pedig itt van pár kép Újvidékről és a Péterváradi erődről, merthogy az épített környezet is tartogat programot. Igaz nem sokat, de egy délutánt megér a város!

Újvidék főtere, a Szabadság tér

Kilátás a Péterváradi erődből

Ez pedig a kedvencem. És a palacsinta is

2 hozzászólás

  1. Mikus Csaba

    Kedves Tamás, gyönyörű hely és a fényképek…
    … tisztelettel ki igazítanám a Ledinci település és a Ledinacko jezero a „ledine” – „tisztás” szóból ered. ( a Bácsország c. helytörténeti folyóiratban Pece Rózsa ír róla, őseink ezüstbányáiról, monostorairól. Amennyiben érdekelt utánanézek a cikknek … ) Bár kézenfekvő a „jeges tó” fordítása, magam is úgy értelmeztem, de ez esetben téves…
    írja Barátsággal: Mikus Csaba

  2. Nagy Magdolna

    Tiszteletem!
    Igazán hízelgő szülőföldünkről olvasni, már csak azért is, mert erre ritkán van alkalmunk. Egy kiegészítesem lenne az emlegetett Dumbovacki-vízeséshez. A mai Rakovac helyén egykor Dombót jegyezték. Tehát a vízesés elnevezés innen húzza gyökereit, és talán magyarosabb, ha Dombó-vízesésnek nevezzük.

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük