Lapozgatva a hazai elektronikus sajtót naponta akár többször is bele lehet futni Kínával kapcsolatos cikkekbe, hírekbe, blog posztokba. Ezek legtöbbször a kínai szmogról, az új Selyemútnak nevezett grandiózus kínai beruházásokról, a lassuló GDP növekedésről, meg persze minden másról is szólnak. Általában érdeklődve olvasom a legtöbb ilyen jellegű írást, hiszen 1 évig mi is kint éltünk Kínában Ézsiás kollégával, sokszor pedig a fejemet fogom ha valami nagy baromságot látok. Anno ezért is kezdtünk bele kint létünk alatt a chinafordinner című blogunk írásába, hogy egy-két aktuális témát feldolgozva emberi nyelvre fordítsuk le a Kínát érintő legfontosabb gazdasági, társadalmi vagy épp környezetvédelmi tendenciákat. Március közepén a Mondolo Club keretében egy Kínát és Tajvant alaposan körüljáró előadással készülünk nektek, addig pedig régi, már-már eltűnt cikkeinkkel elkezdjük a ráhangolódást.
Szmog, Kína, Magyarország
“Milyen az időjárás? És a híres kínai szmog?
Nanjing a viszonylag tiszta levegőjű városok közé tartozik Kínában. Most tippelek, de gondolom a tenger viszonylagos a közelsége, a Jangce, a viszonylag állandó széljárás, a városban található rengeteg zöld felület, az egészen emberi közlekedési lehetőségek, sok sok elektromos jármű stb. mind mind közrejátszik ebben.
Az értünk különösen aggódók itt tudják nyomon követni a légszennyezettségi adatokat.”
Hát igen, tényleg csak tippeltem. Egy akkoriban friss Greenpeace jelentés szerint ugyanis Nanjing a kínai nagyvárosok közül a második legszennyezettebb levegővel büszkélkedhet. Így télvíz idején évente felkapják az itthoni szmoghelyzetet is, ami a mostani napos, száraz, masszív anticiklon által befolyást időjárás esetén tényleg elég rossz levegőt tud eredményezni a Kárpát-medencében. Sőt, olyan cikkeket is lehetett olvasni, hogy arányaiban több ember hal meg Magyarországon a rossz levegőhöz kapcsolódó betegségekben, mint Kínában. Aki járt kint Kínában és átélt egy igazi, vörös riasztásos szmogot akár Pekingben, vagy bármelyik más nagyvárosban, annak kevésbé hihetőek ezek az állítások, de ebbe ne is menjünk bele túlságosan. Lássuk inkább, hogy miket írtunk 3 éve, és nézzük meg az aktuális kínai és magyar szmoghelyzetet friss adatokkal.
Alul középen a mai szmoghelyzet Magyarországon, ezen láthatjátok, hogy az a bizonyos szálló por koncentráció Szegeden 68 μg/m3 és bizony az egészségügyi határérték 50 μg/m3. Az ezzel egy időben készült felső három képen a jobb oldali, tehát szegedi légszennyezettség AQI-ben (Air Quality Index) mérve már jóval magasabb (168 μg/m3) narancssárga, vagyis „egészségtelen” kategória (az Időkép a PM10-es értéket, a AQI oldala pedig a PM2,5 méretű szálló por koncentrációt írja). Ugyanez Nanjingban 168 μg/m3 , Xianban pedig 215 μg/m3. És ez még egy egész jó napnak számít, igaz ha kicsit böngészi valaki az AQI oldalát, akkor a mai nap is simán lehet 500-as érték körüli városokat találni Kína középső részén. Ez egyébként a maximum érték, tehát simán lehet, hogy ennél magasabb a szám, csak azt már nem is mérik annyira magas. Az éves nanjingi átlag egyébként olyan 150 μg/m3 -re környékére jön ki, ami bárhogy is számoljuk éppen a triplája a mai budapesti értéknek. Magyarul, egy átlagos kínai városban a szálló por éves koncentrációja az Európai Uniós határértékhez képest olyan 300% körül mozog.
Miért ennyire szennyezett a kínai városok többsége?
Sok okot említhetünk, de emeljünk ki hármat.
Közlekedés
- az üzemanyagárakat államilag szabályzott módon tartják alacsonyan, így nincs ami akár kicsit is visszavetné a bődületes fogyasztást
- az egyre növekvő kínai középréteg természetesen szükségét érzi családonként minimum 2, de inkább több autónak
- sok nagyvárosban elavult tömegközlekedés
- áruszállítás minden mennyiségben, földön, vízen, levegőben
Szén
- az évtizedek óta dübörgő kínai gazdaságot valahogy el kell látni energiával, ezt Kína közel 2/3-ad részben kifejezetten szennyező szénerőművekből fedezi
- erre még rájön a téli időszakban a fűtési szezon az északi részeken, ez persze durván megdobja a szén felhasználását is
Ipar
- ragaszkodás az erőltetett, nagy volumenű, export orientált gazdaságfejlesztési stratégiákhoz
- világelső a különösen környezetszennyező és energiaigényes iparágban (cementgyártás, vas, acél, alumínium, vegyipar stb.)
- egy-két régióban extrém iparosítás, természetesen központilag
- elavult tisztító- és szűrőrendszerek
Ehhez persze még rengeteg faktor társul, elég csak a kormányzati intézkedések hiányát, az igencsak jelentős korrupciót vagy az emberek nemtörődömségét említeni.
Mit csináltunk a szmoggal 3 éve?
Hát nem sok mindent.
Több tanulmány is megemlíti, hogy évente akár több millió kínai halálát is okozhatja a szennyezett levegő. Ezen felül még az ezzel összefüggésbe hozható betegségek kezelésére évente akár a GDP 3%-át is elkölthetik, ami azért még kínai mércével nézve is jelentős összeg.
Amit mi tehetünk, hogy folyamatosan figyeljük a levegőminőségi adatokat, bár legtöbbször mi is érzékeljük ha valami “gáz” van a levegőben. Ilyenkor nem nagyon látjuk a tőlünk 5-600 méterre lévő toronyházak tetejét, a kék égről és a teljes erejéből sugárzó Napról pedig inkább ne is beszéljünk. Természetesen ez esetben a kültéri aktivitásunkat próbáljuk a minimálisra csökkenteni.
Ha télen esetleg ilyen állapotok lennének, bevásároltunk maszkokból is, ám reméljük ezeket évente csak párszor kell majd használni.
És bár több forrás szerint is a rosszabb napokon egy napi levegő adag akár 40 db cigaretta elszívásával járó méreganyagot juttat tüdőnkbe, ne aggódjatok, 2 év alatt a magashegyi levegőn edződött tüdőnket nem hagyjuk tönkretenni!Végül de nem utolsó sorban, kérjük próbáljátok meg értékelni az otthoni kristálytiszta levegőt, a vakítóan kéklő eget és a gyönyörűen sugárzó Napot. Köszönjük.