A téli túraszezon bizony gőzerővel beindult, hiszen az elmúlt időszakban 2000 méter környékén már tetemes hómennyiség esett a környező magashegységekben. Az idei évadindító téli túrára egy olyan erdélyi hegységet néztünk ki, melyet igazából csak térképről ismertünk addig, amíg egy áprilisi Mondolo Club előadáson Veres Zsolt barátunk nem mesélt róla bővebben. Ez a hegység nem más, mint a Szárkő, a Szegedhez legközelebb eső 2000 méter fölé magasodó magányos, ám gyönyörű vonulat a Déli-Kárpátokban.
Gyertek velünk utazni a világ körül instagramon, és kövessetek minket Facebookon is napi hírekért és előadásokért utazás és fenntarthatóság témában!
Szárkő – ismeretlen magashegység a Déli-Kárpátokban
A túra előtt Aradon töltöttünk egy hangulatos szombat délutánt, kávézással, olasz étteremmel, de megnéztük a piacot és persze a magyar épületek jelentős részét is, mindezt megkoronázva az igazi balkáni hangulatú adventi vásárral. A booking.com-on találtunk egy olcsó apartmant a központban, így igazából egy jó másfél órát nyertünk ahhoz képest, mintha Szegedről kellett volna indulunk hajnalok hajnalán. Az óraátállítás miatt még bőven sötétben vágtunk neki a 2 órás útnak, hogy 8:30 körül befussunk a Fertő-tető sípályája alatt található parkolóba. Csípős, -7 C fokos hideg várt ránk, így gyors öltözés után neki is vágtunk az előzetesen 9-10 órásra tervezett túrának.
Másfél óra alatt értünk el a Cuntu meteorológiai állomáshoz 1440 méterre, ahol egy kis tízórai után gyorsan tovább is álltunk, hiszen a szint és távolság java még hátravolt. Az állomás egyébként menedékházként is funkcionál, sajnos erről sok infót nem találtam, így járjatok mindenképp utána, ha itt terveztek bármikor is egy éjszakát eltölteni.
Jól kitaposott, 20-30 cm-es hó várt minket az erdőből kiérve, így a meredek kaptatók ellenére egész jól haladtunk, Brigi pedig őrületes tempót diktálva próbált engem is húzni, több kevesebb sikerrel 🙂 2000 méter körül értünk ki a nyílt gerincre, ahol a hóvastagság sokszor a fél métert is elérte, ám a totális szélcsend és a finoman melegítő napsütés miatt egészen kellemesnek éreztük még a leghúzósabb részeket is. Végül aztán kicsivel délután 13:30 körül, 4 órányi menetelés után ott álltunk mi is a Szárkő névadó csúcsán, 2190 méteren.
A szép idő és a román nemzeti ünnep miatt persze helyi túrázók is voltak szép számmal, akik közül jó páran román zászlóval és a himnuszuk eléneklésével emlékeztek meg a nagy egyesülés napjáról. Mi inkább csak élveztük a csodálatos kilátást, a pazar időjárást, és örültünk annak, hogy útlevél nélkül, bármikor eltudunk jönni a Déli-Kárpátok gyöngyszemébe, a Szárkő-hegységbe.
Lefelé menet aztán begyújtottuk a rakétákat, és alig 3 óra alatt legyűrtük a 1100 méter körüli szintet, így pont naplementére, 17:00 óra magasságában már a parkolóhoz értünk. A lenyugvó nap fényei aztán olyan pazar színeket varázsoltak a tájba, hogy azt sokáig fogjuk még emlegetni.
Szárkő – infók a túrázáshoz
Mikor? A Szárkő egy klasszikus téli-nyári desztináció, persze minden túra előtt nézzétek meg az időjárást.
Hova? A Szárkő csúcshoz legkönnyebben a már fent említett parkolóból lehet feljutni. A határtól számítva kb. másfél óra autópálya, majd ugyanennyi kevésbé jó minőségű fő- és mellékutak várnak ránk.
Milyen nehéz a túra? Nem szabad alábecsülni a túrát, annak ellenére, hogy nagyon kevés igazán meredek szakasz van a csúcstámadás alatt. A szintemelkedés 1100 méter, a távolság kb. 24 km oda-vissza, így 8-10 órás menetidővel számoljatok.
Veszélyek: nyáron a sokszor véresszájú pásztorkutyák, illetve a nyílt gerincen gyorsan lecsapó viharok jelentik a legnagyobb veszélyt. Télen vigyázni kell a leszakadó hópárkányokkal és gyakran váltakozó, szeszélyes időjárással.
Tetszett a Szárkő túránk? További izgalmas téli túrákról olvashatsz a Svéd Lappföldről, a Retyezátról, a Gyömbérről, a Monte Rosáról vagy épp Chamonix-ról!