Mikor újságoltam ismerősöknek még 2017. őszén, hogy 2018 januárjában Tenerife lesz az úti célunk, többen is megkérdezték: Mégis miért pont oda? Miért egy olyan helyre, ami már 15 éve is egyet jelentett a tömegturizmussal? A válaszom az volt, hogy hát azért, mert barátokhoz megyünk látogatóba, náluk fogunk lakni, és ha ők azt mondják hogy k*rvajó a hely, akkor valószínűleg tényleg az.
Tenerife nemcsak nagyon jó, hanem egyenesen zseniális, változatos, de kompakt, megfizethető, minden sarkon valami újdonsággal. Mielőtt nagyon elcsöppennék, a bejegyzésben megnézzük a szigetről kialakult képet, és annak összefoglalását, mire számíthatsz, ha (nagyon helyesen) a Kanári-szigetek zászlóshajójának felfedezése mellett döntesz.
Egyben lehetetlen lenne tapasztalatainkat és javaslatainkat feldolgozni, úgyhogy Tenerife sorozatot fogsz találni az oldalon:
- (1) Milyen valójában Tenerife?
- (2) El Sauzal és környéke Északon
- (3) Déli part (itt készült a bejegyzés borítóképe) és a Teide
- (4) Anaga és Benijo
- (5) Masca és a szurdoktúra
A bejegyzést 2019 májusában frissítettük.
Tenerife, egyenesen a prospektusokból
Csak a kíváncsiság kedvéért rákerestem a „tenerife utazás” kulcsszavakra, hogy mégis, mit kap a nép egyszerű gyermeke, ha elkezd érdeklődni a sziget után. A kötelező pálmafás kép, ami a világon bárhol készülhetett volna. Tenerifén csak az import homoknak köszönhetően lehet ilyen képeket lőni.
A keresőben elől persze ezek az ezeréves utazási irodák vannak, egy hetes nyaralás, szállással, repülővel, ellátás nélkül 400.000 Forinttól kezdődik két főnek:
Tudom, hogy ez más célcsoport, mint például az, amit akár a Mondolo olvasói jelentenek, de mégis, az embernek az az érzése ettől az egésztől, hogy ez egy üljünk a seggünkre meg ázzunk a medencében drágán desztináció, miközben a januári tavaszban, a szezon közepén, alig találkozni valakivel a legzseniálisabb helyeken.
Szinte kongnak az ürességtől a csodás kilátást és még csodásabb cafe con leche-t egy euróért kínáló kávézók az északi parton, alig találkoztunk autókkal Benijo felé a szerpentineken és szinte egyedül ereszkedtünk le a szurdokba Masca-nál.
Utazás előtt három héttel kettőnk repjegyeit – egyet bőrönddel, egyet anélkül – összesen 115.000 Ft körüli összegért vettük barcelonai átszállással Budapestről. A fenti szállás árak alapján arra számítanék, hogy legalább rohadt drága az AirBnB a szigeten. Nem nyert:
Saját előzetes várakozásaim
12 éve egyszer már voltam Tenerifén a családdal, ezért az autózás közben látható tájakról, nevezetességekről, a Teidéről, fenyőerdőkről és a végeláthatatlan déli strandokról voltak emlékeim, tudtam, hogy nem egy halál unalom úti cél. Talán pont emiatt, hogy jártam már a szigeten, csak az indulás előtti hétben kezdtem el pánikolni, hogy te jó ég, mégis mit fogunk csinálni hat napig.
Gyorsan rákerestem, hogyan lehet a Teidét megmászni, lehet-e fenn aludni és napkeltére feljutni a csúcsra. A jó hír, hogy ez remek ötlet, mindent lehet, és valószínűleg nagyon nagy élmény is, csakhogy nyilván teljesen betelt addigra minden hely. Erről bővebben a (3) Déli part és a Teide bejegyzésben fogok írni.
Ettől aztán egy kicsit elszontyolódtam és egyéb teendők miatt az érkezésig elő se nagyon vettem a programkeresés témáját. És milyen jól tettem, így lett igazán nagy a meglepetés.
Az aktív és izgalmas Tenerife
A helyben ismerős barátok csak utánunk két nappal érkeztek, így első délutánon felfedeztük magunknak Santa Cruz-t, a fővárost, és sírtunk kicsit azon, hogy január 16-án csodás tavaszi idő, madárcsicsergés, rohangáló kölykök és a teraszokon hesszintő helyiek fogadnak minket a belvárosban. Bevásárláskor kevesebbet fizettünk, mint Budapesten, kávét, sütit, smoothiet/gyümölcslevet az itthoni árnál kevesebbért kaptunk beülős helyeken.
Másnap reggel a felkelő nap Barrio városrész tetején fogadott minket, ahonnan zseniális kilátás nyílik a városra. Itt egy másfél perces internetes keresés után döntöttük el (Éljen az EU, és a roaming eltörlése!), hogy aznapi úti célunk El Sauzal városkája lesz az északi parton, mivel a közelében található egy hangulatos, kiépített partszakasz, ahonnan a kilátás sem épp borzasztó. És még futni is lehet. Erről bővebben a következő részben!
Sajnos csak egy-egy nap során, de sziget minden oldalát, sőt a „tetejét” is felfedeztük, és feltűnt, hogy mindenhol találkoztunk aktívan pihenő emberekkel. Észak-Keleten erdei túrázókkal, szörfösökkel, Délen wakeboardosokkal és szörfösökkel, a Teidéhez vezető hágók felé és benn a katlanban a zseniális út és kilátás miatt kerékpárosokkal, Nyugaton pedig túrázókkal, kajakosokkal találkozhat az ember. Az északi oldalon, miután sikerült találni egy alkalmas helyet a Playa de Rojas parton, rengeteg kocogóba botlottunk, de sejtem, hogy mindenhol futnak, ahol van rá lehetőség.
Tapasztalataim alapján Tenerife a bicajosok mekkája, a változatos, nagyon meredek és nagyon látványos útvonalakhoz tökéletes minőségű aszfalt jár, amit láthatóan sokan imádnak. Ha nem emlegettem aszfaltbetyár Csongi cimborámat vagy húszszor a pár nap alatt, akkor egyszer sem.
A következő részekben egy-egy napi programot ajánlunk, amelyekkel kihozhatod a maximumot a tenerifei látogatásból.
Talán az eddigi ujjongásomból kiderült, hogy nálam most nagyon betalált a sziget, talán az első napi váratlan látványnak, hangulatnak és barátságos árfekvésnek köszönhetően. Az északi oldalon nyáron is kellemes időjárás fogad, ezért a címben feltett kérdésre a válaszom három darab kőkemény „NEM”. Kalandoroknak, dögleni vágyóknak egyaránt ajánljuk a szigetet, biztosan meg fogjátok találni a számításotokat.
Gyere velünk utazni a világ körül instagramon, és kövess minket Facebookon is napi hírekért, előadásokért utazás és fenntarthatóság témában! A cikkben található fotók a Mondolo Egyesület tulajdonát képezik.