Kevesen gondolnák, hogy a világ legnagyobb kávé exportőrei között foglal helyet Vietnám. Azt pedig még kevesebben, hogy a vietnámi kávé évi 1,65 millió tonnájával áll a második helyen a brazil után. De arra már biztos senki sem gondolna, hogy ennek a megtermelt mennyiségnek 80%-a az ország két tartományában történik. Folytatódjon a különleges kávétermelő vidékeket bemutató cikksorozatunk!
És, milyen a vietnámi kávé?
Ha kávé termesztésről olvasunk, az Arabica fajtára gondolunk először, ami érthető, hiszen a jó kávét igazság szerint abból főzik. Vietnám esetében e téma trükkös, mert az összetermelés 97%-a Robusta. Ez természetesen nem vehet vissza az ország kávéipari renoméjából, hiszen ennek az aránynak köszönhetően szinte minden ember fogyasztott már vietnámi kávét: ha persze ivott már instant kávét. Igen, a robuszta fő felvásárlója az instant kávégyártó cégek.
A kávétermesztést az 1800-as évek végén a franciák honosították meg a területen, hogy ellensúlyozzák a bevételkiesésüket az afrikai gyarmaton kitört zavargások miatt. A kávétermesztés dandárja Vietnám Central Highlandként ismert területén történik, a déli országrészen a laoszi határ mentén. Itt minden körülmény adott: az átlagos 900 méteres magasság, a laterites talaj, a sok csapadék és napsütés.
A cikkben az országos termésátlag 43%-áért felelős Daklak tartományról lesz szó, ahova a robusztaszüret elején érkeztünk.
Daklak, otthon a kávéban
Daklak tartomány maga az egyszerű és nagybetűs vidék. Amerre a szem ellát mezőgazdasági területek mozaikjai cifrázzák a hegyoldalakat, vagy éppen zajlik az égetéses területfoglalás a dzsungeltől. A régió fő kultúrnövénye a bors, a gumi és a kávé. Ténylegesen minden hegyoldalon van egy kis ültetvény, és a hátsó kertekben is úgy nő a kávécserje, mint idehaza a sárgabarack vagy a szilva.
A vietnámi kávétermesztésre jellemző, hogy a gazdaságok kicsik, a munkálatok általában 1 és 50 hektáron zajlanak. Egy kommunista ország esetében ez furán hat, de a Vietnámi Kommunista Párt szemlehunyó politikájának révén, meghagyja az átlagembernek a saját termesztés jogát, de a megtermelt, majd megszárított bogyókra elővásárlási jogot tart fen, hogy később az állami vonalon keresztül juttassa el a szemeket a német vagy francia felvásárlókhoz.
Zöld gazdaságok és sokszínű népesség
Mi is egy helyi gazdaság mindennapjaiba láttunk bele, ahol pár fő bevonásával zajlik a termelés. A Buon Ma Thout melletti közösség tipikus megtestesítője a daklaki kistermelői miliőnek: a kis területen végzett gazdálkodás sokrétű, hisz volt ott minden: kávé, kókusz, bors, rizs és különböző egzotikus gyümölcsök, int a papaja vagy a csillaggyümölcs. A rizsföldről lefolyó víz egy nagy medencébe csorgott, ami halneveldeként működött, majd fél évente egy szomszédos medencébe emelik át a vizet, hogy a kiszáradt halürülékes iszappal trágyázzák a rizsföldeket.
Az egész gazdaságot négy ember tartotta fenn, akik három különböző etnikumhoz tartoznak. Mint megtudtuk Daklak etnikai megoszlása meglehetősen komplikált. Vietnámban 54 különböző nemzetiség él együtt, ezen belül Daklak tartományban – ami kicsit nagyobb, mint a Nyugat-Dunántúli Régió – 44. A terület őslakosai az Ede, Jarai, M’nong és laoszi nemzetséghez tartoznak, de a francia gyarmatosításnak, majd az azt befejező francia-vietnámi háborúnak, köszönhetően rengeteg kinh nemzetiségű családot telepítettek ide.
Ez az erőszakos áttelepítés olyan sikeres volt, hogy mára a lakosság 80% a kinh nemzetséghez tartozik, ami valójában a „vietnámiai.”
A kávészüret minden év októberétől, következő év szeptemberéig tart, mert a kávécserje egy időben képes bimbót nevelni és cseresznyét érlelni ugyan azon ágán. Ez az előny, viszont a szüret hátránya is, mert a virágok és a bimbók nagyon sérülékenyek. A bogyószedéskor figyelni kell, hogy a kacsok ne sérüljenek, mert utána azon a szakaszon a növény többet nem képes új termést nevelni.
Annak ellenére, hogy a szüret döntően kézzel történik, nem szemenkénti válogatás történik, hanem húzásos technikával. Ez annyit tesz, hogy az érett bogyók mellett a félérett cseresznyék is leszedésre kerülnek, ezzel rontva a minőséget. Ez egy kissé ambivalens helyzet, de az alulfizetett gazdák kiló alapon kapják a pénzüket.
Készíts otthon is vietnámi stílusú kávét!
A vietnámi kávé, a robuszta magas koffeint tartalma miatt igen erős, ám a sűrített tej miatt édes jegeskávé, amit filteres technikával, az ún. phin-nel készül. A phin egy alumíniumból vagy rozsdamentes acélból készült, 4 részből álló henger alakú szitaszerű eszköz.
Az elkészítés lépései a következők:
- Egy pohár aljába töltsünk sűrített tejet. (Ezt éppen kihagyhatjuk, de most maradjunk az eredeti recept mellett.)
- A phinbe tegyünk 2-3 ek. őrölt kávét, egyengessük el és kicsit tömörítsük a phin tömörítőjével.
- Kevés forró vizet öntsünk a tömörítőre, hogy átnedvesedjen azz alatta lévő kávé.
- Ízlés szerint öntsünk forró vizet a phinbe, majd zárjuk le a fedéllel.
- Várjuk meg amíg lefolyik a kávé, kavarjuk össze a tejjel és öntsük egy jéggel teli pohárba.
Iszonyatosan egyszerű, és a vietnámi trópusi melegben kifejezetten jól eső ital! (Leszámítva az édes kondenzált tej ízét, de ízlések és pofonok.)
Gyertek velünk utazni a világ körül instagramon, és kövessetek minket Facebookon is napi hírekért, továbbá a Mondolo Club ismeretterjesztő vetítősorozat programjáért fenntartható utazás és környezetvédelem témában!
Most olvastam a vietnámi teáról itt:
http://tobzoska.com/article/teatermesztes-vietnamban-tortenelem-es-evolucio
Örülök, hogy a vietnámi kávéról is találtam leírást!