A cikk egy 2016-os visszaemlékezés, amikor Ézsi és Máté kínai tanulmányai alatt járta be Kína legkülönbözőbb szegleteit, jelen esetben Yunnan tartományt. Ha érdekelnek még Kína cikkek, ne habozz tovább olvasni

Miért pont Yunnan?

A nagy sikerű Lonely Planet útikönyv szerint, ha Kínába utazol és csak egyetlen tartományra van időd, akkor az mindenképp Yunnan legyen (meg kell említeni, hogy a tartomány neve magyarosítva Jünnan, de mi most maradunk az eredetinél). A provincia elképesztően diverz, persze nincs nehéz dolga, hiszen csak éppen hogy kisebb mint Spanyolország, és ezen a területen 5-6 ezer méteres havas hegycsúcsok, trópusi esőerdők, Kína legszebb rizsföldjei, tibeti hangulatú kisvárosok, vad folyók, elképesztő méretű szurdokvölgyek és kozmopolita városok váltogatják egymást.

Mivel decemberben általában pazar idő szokott lenni és viszonylag jó áron találtunk repjegyeket (42 ezer Ft/fő oda-vissza), ezért nem sokáig gondolkodtunk, hogy merre is töltsük a karácsonyi időszakot. Mivel csak 10 napunk volt az egész útra, az alapvető gondot az jelentette, hogy eldöntsük délre, vagy északra megyünk. Délen a burmai és laoszi határhoz közeli Xishuangbanna varázslatos falucskája, a környező trópusi esőerdők elefántokkal és túrákkal, a kanyargó Mekong folyó, valamint a híresen gyönyörű Yuanyang rizsteraszok vártak volna ránk, ám egy kis gondolkodás után úgy voltam vele, ezeket a részeket egy későbbi kötelező laoszi/vietnami út során egyszerűbb lesz útba ejteni.

Így maradt tehát az északi rész, ám mivel ezen belül is ezernyi opció közül lehetett választani, itt még korántsem volt vége a tervezés részének. Mint említettem, az időjárás pazar az év ezen szakaszában, ám ahogy megyünk északra Tibet felé, a 3-4 ezer méteres fennsíkokon azért cudar hideg tud lenni, nem beszélve egy-két váratlan hóviharról, amelyekre se technikailag, se lelkileg nem voltunk felkészülve, így egy köztes megoldásban maradtunk. Repülés Lijiang városába, ha jó idő van akkor kicsit fel északra a hegyekbe, 2-3 nap túra, majd le délre Dali környékére és végül hazarepülés a tartomány központjából Kunmingból.

Érkezés Yunnanba, az első napok

A repülés zökkenőmentes volt, és bár éjfél előtt kicsivel érkeztünk meg a lijiangi légikikötőbe, az útikönyvünkre rácáfolva még vígan járt a reptéri busz. El is gondolkodtam hirtelen: Kínában lehetséges lenne, hogy a folyamatosan változó reptéri menetrendhez igazodva járassanak egy reptéri buszt? Nagyon úgy néz ki, hogy ez itt sikerült. Mivel szerencsére szezonon kívül voltunk, így egészen parádés szállásokat sikerült találni az egész út alatt, kezdve Lijianggal, ahol 10 dollárért sikerült egy remek szobát kivennünk természetesen saját fürdőszobával.

Lijiang közel 2500 méteres fennsíkját az 5596 méter magas Yulongxue Shan hegylánca határolja északról, így gyakorlatilag bármerre is jár az ember a városban, szép idő esetén mindenhol fel-feltűnnek a havas hegycsúcsok. A környéken már közel 1000 éve elő naxi népcsoport pazar épületeiből álló ősi városmag több földrengést is átvészelve állta az idő vasfogát, ám a 2000-es évektől egy sokkal nagyobb veszedelem leselkedik a városra: a kínai turistacsoportok milliói.

A Lonely Planet fogta magát, és a legújabb Kína útikönyvben (Yunnan tartományra vonatkozóan) nemes egyszerűséggel már nem is említik Lijiangot mint érdemes látnivalót, érthető okokból. Bár a városka tényleg nagyon rendben van, az egész központi rész egy cél miatt van felújítva és rendben tartva: kiszolgálni az évi 8-10 millió kínai turistát, akik alkalomadtán felkeresik Lijiang városát.

Az óvárosba (bár itt az óváros azért erős túlzás) való belépéskor szedett 80 yuanos belépőt (3600 Ft) szerencsére megúsztuk, így egy fokkal jobb szájízzel kerülgettük a több ezer kínai turistát a tagadhatatlanul hangulatos szűk utcácskákkal és csatornákkal szabdalt belvárosi részen. Miután a 150 yuant (6700 Ft) kicsit sokalltuk a város leghíresebb látnivalójáért (a Fekete Sárkány-tavat átívelő híd és környéke), így inkább a külvárosban bóklásztunk és találtunk nagyon jó éttermeket, egy parádés hangulatú piacot és nagyon kedves helyieket, akik arcán azért lehetett érezni, hogy a Yunnanban élő 24 hivatalosan elismert kisebbség valamelyikéhez tartoznak


Mivel az előrejelzés kifogástalan időt jósolt 10 napra előre, lélekben már inkább a hegyi szakaszokra készültünk, és nem is maradtunk sokat egy helyben, a következő nap már Tibet felé robogtunk a reggel 8-as buszon.

Gyertek velünk utazni a világ körül instagramon, és kövessetek minket Facebookon is napi hírekért és előadásokért utazás és fenntarthatóság témában!

A honlapon található fotókat szerzői jog védi, azok letöltése, felhasználása engedélyköteles. Engedéllyel kapcsolatban az info@mondolo.hu címre, vagy a facebook oldalunkon várjuk a megkereséseket

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé.