Előszó:

Most, hogy már egy éve hazaköltöztem Ázsiából és visszaszoktam az itthoni normákhoz, szagokhoz, és újból szembe találkoztam az európaiakra annyira jellemző felsőbbrendűséggel, egyre gyakrabban azon veszem magam, hogy rám tör a “honvágy”. Ezt ne úgy értsd, hogy Ázsiában akarnék élni, inkább a Távol-keleti helyekhez köthető szabadság, mentális állapot és békesség újbóli átélése az, ami után visszavágyok. Nos, így született meg ez a cikk, mert a tajvani Lanyu sziget, azon helyek egyike volt, ahol furcsán egésznek éreztem magam.


2017 májusában két hetes tajvani körúttal zártam a Kínában töltött éveimet. Egyfajta búcsúzás volt ez, ahol átgondoltam, mit is adott nekem Kína, és az így választott egyedüllét. Azóta áldom az eszem, hogy Tajvanra esett a választásom és, hogy a körút során három motorozással és videózással egybekötött napot töltöttem a főszigettől dél-keletre eső Lanyu szigeten. 

Visszanézve Lanyu második legmagasabb pontjára vezető turistaútról. Háttérben a megmagasabb pont a Meteorológiai állomás.

A kicsiny, de paradicsomi állapotokban pompázó sziget neve kínaiul Orchidea-szigetet (蘭嶼; Lán Yǔ) , míg a helyi Tao (a köztudatban Yami) törzs nyelvén Törzsi szigetet (Ponso no Tao) jelent.

Megközelítés:
Repülővel:  A Daily Air Corporation napi 7 járatot indít Lanyu-re Taitung városából 1450 NT$-ért.
Hajó: Napi két hajó indul a Lanyu-i Yeyou városba Taitungból és Kentingből. Az út két és fél órát vesz igénybe és 1200NT$-ba kerül.

Engem világ életemben foglalkoztattak – és így kerestem is – a lakóhelyükön lenézett, másodlagos állampolgárként kezelt népek, akik foggal-körömmel ragaszkodnak saját kultúrájukhoz. Ezt Tajvanon a taokban találtam meg. A multietnikus Tajvan hiába a legliberálisabb ázsiai ország, a taokkal mindig meggyűlt a baja. Ez nem csoda, hiszen alig van pár közös pont a tajvaniak és a Lanyu-i tao etnikum közt. Mielőtt elmerülnénk a különbözőségek tengerében, tudnunk kell, hogy Tajvan is csak nemrég vált “kínaivá”! Így a taok felé támasztott “tajvanizáció” igénye már önmagában komikus. A Tajvan szigetére érkező első őslakos törzsek a Polinéz-szigetvilágból érkeztek, így ők a maláj-polinéz rasszhoz és az ausztronéz nyelvcsaládhoz tartoznak, vajmi kevés közös vonást mutatva a jóval később érkező kínaikkal és a kínai kultúrával. Mindezek tetejébe a taok csupán alig 900 éve hagyták ott a filippín Batan-szigeteket, ezért bennük a többi tajvani törzzsel ellentétben még erősebb a gyökerekhez való ragaszkodás. Többek között ezért is volt kemény dió jó tajvanivá nevelni ezt az elszigeteltségben élő népet, hiszen a japán megszállásig a szigeten háborítatlanul élhették egyszerű életüket. A japánok, majd a tajvani vezetés, a Kumintang, eleinte vegyes házasságok révén próbálta beolvasztani a taokat. A helyiek olyannyira ellenálltak a kínai kultúrának és nyomásnak, hogy még az Ázsiában oly erős buddhista tanok helyett is a kereszténységet választották, kimutatva elhatárolódásukat az anyaországtól. Manapság a globalizáció és a modern világhoz való csatlakozási vágy ezt az ellenállást lazítja, és a fiatalok kivándorlása, az alkoholizmus és a beérkező tömérdek belföldi turistával járó nyomás és lehetőség a taokat gondolkodóba ejti.

A vendéglátóm
Random pancsoló kislány

Az apró, alig 45 km²-es vulkanikus szigeten a taok az évszázadok alatt egy önellátó társadalmat hoztak létre, amit egy egészen speciális ember-természet viszony jellemez. E kapcsolat alapját a környező vizekben élő repülő halak (tao nyelven Alibangbang) alkotják, ami a helyiek legfontosabb fehérjeforrása. A taok függőségi viszonyát tökéletesen jellemzi, hogy az idő múlását is a halak életciklusához és aktivitásához igazították.  Az Orchidea-szigeten három évszak van, a rayon, vagyis a repülő hal szezon, a teiteika, a repülőhal vége szezon és az amiyan, vagy más néven tél. A repülő halak tavasszal a Csendes-óceán nyílt területeiről a sekélyebb vizek felé vándorolnak, hogy március és május között a Lanyu szigethez érve megkezdjék az ikrázást és megnyissák a halászati szezont. Szerencsémre a rayon ideje alatt érkeztem a szigetre, ami nem csak a helyi közösség életét rázza fel, de turistaként is lehengerlő és egyben bizarr élményt is nyújt. Az utcákon szőlőlugashoz hasonlóan, hevenyészett fakereteken lógnak a félbevágott repülő halak,  a tengerpartokon pedig tradicionális tao halászbárkák, úgynevezett szellemhajók várják a másnap hajnali “szüretet”.

Előkészületek és a szüret

A szellemhajók építésének tudománya apáról fiúra száll, mely nagyfokú kézügyességet, szakértelmet és türelmet igényel. A szög felhasználása nélkül készített hajókat tradicionális fafaragásokkal díszítik, melyek ember és természet kapcsolatáról és a tao nép eredetmítoszáról mesélnek. Egy-egy hajó elkészülte több hónapot vesz igénybe, és miután elkészül a falu összegyűlik, hogy rituális ceremónia és tánc kíséretében vízre bocsássák. Ez akkora közösségi eseménynek számít, hogy ilyenkor más falvak lakói is összegyűlnek és szigorú szabályok mellett, roppant szervezett körülmények közt vízre tegyék a hajót, a balszerencsét hozó nők jelenléte nélkül. Hiába, a babonákkal nem lehet mit kezdeni.

FONTOS! A rayon alatt különös szabályok élnek a szigeten, melyek főleg a turistáknak szólak:

    1. Ne fotózzuk és főleg ne fotózkodjunk a szárított halakkal!
  1. A rayon ideje alatt nőknek nem szabad a szellemhajókhoz érni, illetve a turistáknak a nappali időszakban a hajók közt sétáln tilos. Balszerencsét hoz a másnapi halászatra.
  2. Azokat a strandokat, ahol hajók állnak tilos fürdőzésre használni, mivel szakrális helyszínként funkcionálnak!

A szigetre nem is érkezhettem volna jobbkor, a rayon az év egy kivételes időszaka, a jólét és gazdagság érája embernek – állatnak egyaránt. Minden mozog, minden él és energiával teli. A repülő halakkal egyéb halak, tengeri emlősök és tengeri madarak érkeznek Lanyu-re. Míg halak és delfinek a víz alatt vadásznak, a tengeri madarak a levegőben várják a vízből kirepülő halakat. Micsoda pech..hosszú évezredek evolúciós munkája, hogy a repülő halak a víz alatti veszélyt elkerülve, egy életidegen közegben, a levegőben találjanak egérutat, és erre a lenyűgöző innovációra a madarak magasról tesznek, sőt, rikoltozva kacagnak rajta:

Forrás: BBC Earth

Hasonlóan a madarakhoz a taok is alkalmazkodtak a változó szférában történő halászathoz: kombinálták a halászatot és a madarászatot. A két hajó közt kifeszített hálót részben a víz fölé emelik, így járva túl a furmányos halak eszén. A halászat befejeztével a halak feldolgozása és előkészítése közös családi feladat, melyet az öregek és a nők végeznek. Nagyon élveztem, amikor a házi bácsi megengedte, hogy végignézzem hogy is zajlik ez: Először hosszában ketté vágják a halat, majd a zsigerelést követően rafiával összekötik halakat, és kilógatják a napra vagy füstön szárítják. Ez természetesen azzal jár, hogy az utcán átható halszag terjeng, de a kilógatott halak látványa számomra olyan élményt adott, hogy könnyű volt szemet hunyni felette.

Ételek:

A tao étrend gerincét a hal és kecskehús teszi ki, néha disznóhússal téve színesebbé a mindennapok asztalát. A rayon alatt kötelező megkóstolni a sült repülőhalat, ami nekem inkább a körülményekben, mintsem ízében okozott feledhetetlen élményt. A rágós, száraz és igen szálkás halon nem sok hús van, de a köretként felszolgált batátával, rizzsel és tengeri hínárral (és a japán megszállással koreából érkezett kimcshivel) már meg lehet tölteni a hasunk. Érdekes, hogy az asztalnál is megfigyelhető a tao-tajvani különbség, mert a helyiek a polinézekhez hasonlóan kanállal, villával esznek, hanyagolva a kínaiakra jellemző evőpálcikát.


A tajvani turisták miatt a taok is egyre több disznóhúst esznek. Ha csak egy hely van, ahol rizses húst ennél az ez a hely legyen!

Oké, értem én, hogy nem fut össze a nyál a szádban az “étterem” láttán, de a kaja jó, és a disznók miatt élményben sem utolsó!

Üdv a természetben! Ez Lanyu!

A etnikai és néprajzi különlegességek mellett rengeteg természettudományi érdekesség várt még a szigeten. Napokat töltöttem az utazás előtt azzal, hogy utána olvassak, milyen növények, állatok élnek itt, és így az út során az egyik legnagyobb élményt azok megtalálása okozta. De földtudós lévén először geológiai érdekességekkel kezdek. A területen 3,5 millió éve elindult vulkanikus tevékenység csupán 20 000 éve fejeződött be, vagyis geológiai léptékben a sziget igen fiatal. A vulkanizmus beindulása a Fülöp- és a Pacifikus-kontinentális lemez egymáshoz közeledő mozgásának (konvergens lemezmozgás) köszönhető, ami egy szubdukciós (alábukó) zónát eredményez. Ilyen zóna működik jelenleg is a Japán szigetet alatt, de a Kárpátok íveit is ezen tektonikus erők alkották meg 20 millió éve. Az andezites láva kihűlése után a trópusi időjárás, és a Csendes-óceán eróziós munkája (abrázió) lenyűgöző szikla formákat hagytak  hátra, a jó fantáziával megáldottak legnagyobb örömére. Ha a szigeten jársz, feltétlen menj el az Old Man Rock szikláihoz, fotózd le a Dragon’a Head-, a Jade Girl-, a Elephant Trunk és az Twin Lion-szikla sziluettjét és dagálykor merülj egyet a Lover’s Cave vízzel telt folyosóiban, ami egy időszakosan elöntött abráziós barlang maradványa. A geomorfológia csodák megkeresésére egy teljes napot szántam. Hosszú perceket töltöttem a naplementében a sziklákat bámulva, ahogy a mély kék óceán, fehér habos hullámokkal üti-veri, koptatja-faragja őket. Semmihez sem fogható, kikapcsoló élmény volt.

Lover’s cave
A hullámzás és ár-apály mozgások által kikoptatott csatornák folyamatosan vágódnak be az andezites parton.

Radioaktív háttérsztori
A gyönyörű sziklaformák mellett a sziget dél-keleti csücskét viszont kétes alkuk árnyékolják be. 1980-ban a tajvani kormány a Lanyu-i Long Ment (Sárkány Kapu) jelölte ki az ország három atomerőművének kis- és közepes radioaktivitású hulladékainak tárolására. Az már önmagában baljós, hogy egy rift zónához közeli, a tájfunok haragjának kitett szigetet találtak tárolónak, de a sztori itt korán sem ér véget! A Kumintag azt hazudta a helyieknek, hogy halkonzervgyárat épít, és csak jóval a hordók megérkezése után derült fény az igazságra. A taok éktelen haragra gerjedtek, harci öltözetet vettek és heves tiltakozások közepette utcára vonultak, követelve, hogy orvosolják a hazug kormány baklövését. Ez részben meg is történt, de csak amolyan politikusosan: sorozatos kormányfői bocsánatkérések és ígéretek záporoztak a tao népesség felé (legutóbb a jelenlegi elnök Tsai Ing-wen kért bocsánatot, de sajnos a hordók azóta is az Orchidea-szigeten vannak.

Foto: Kuo Li-hsin


Tajvan déli részén már jócskán beletartozik a trópusi égövbe, így a nappalok rendkívül melegek és párásak. Déltájban elviselhetetlen a hőség, és a strandokat sem tudtam használni a szellemhajók miatt, hogy lehűthessem magam.. Szerencsém volt, hogy a néni, akinél laktam azt javasolta, hogy motorozzak el a Yeyin-forráshoz. A hideg vizű  Yeyin kuriózumnak számít Tajvanon, hiszen az utóvulkanikus hatás miatt rengeteg meleg – akár 55͒ C – termálforrás található a szigetországban. A Yeyin azonban különleges, mert a porózus, vulkanikus kőzeten átszűrődött esővíz kellemes hűvös forrásként bukkan  elő a hegyek lábánál. A bökkenő csak az, hogy a forrás szája közvetlen az óceánparton található, így az az idő nagy részében a sós víz alatt van. Csak apálykor a óceán visszavonultával bukkan elő, hogy és parti sziklák közt megrekedve pici édesvízi medencéket hozz létre, amiben a gyerekek  – na és persze én – lehűlhetnek és szórakozhatnak.

Yeyin-forrás

Az itt töltött három napom több volt mint pazar. Körbe motoroztam a saját ritmusomban a szigetet, ott állva meg és addig ameddig akartam; a tengerparton viharban sátrazva vártam ki a következő ösztöndíjam, mert nem volt pénzem szállásra; zseniális emberekkel találkoztam folyton folyvást, és beszélgethettem velük ki-hogyan látja a világot; megkóstolhattam bizarr ételeket; elmerülhettem egy egyedi kultúra apró mozzanataiba; testközelben figyelhettem meg olyan állatokat, amik csak itt élnek és egy olyan helyen lakhattam három napig, ahol  a legvalószínűtlenebb színek uralkodnak! Lanyu-ről csak áradozva lehet beszélni, pedig még nem is meséltem az itt élő állatokról, olyanokról mint a tengeri teknősök,  vagy a Troides Magellanus, ami csakis ezen a szigeten él!


Viszont az öröm és elégedettség mellett mégsem büszkeséget érzek, hanem hálát. 
Mindenkinek ilyen szerencsésnek kellene lenni!


Hasznos infók:

    • A szigetet bemutató kisfilmet IDE kattintva éred el.
    • A szigeten csak egy bolt van (711), ami a kompkikötő felett, a vízirendészet mellett van.
    • Előre foglalj szállást! AirBnB, Booking, minden működik.
    • ATM-ek száma limitált. Hong Tou-ban az postán és Kai Yuan kikötőben van egy 7-11 óra közt.
    • Motort bérelni kötelező!

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük